Szab�lyv�ltoz�sok a versenyek alatt

V�dekez�sre vonatkoz� el��r�s: Kor�bban a v�dekez� versenyz�nek lehet�s�ge volt poz�ci�ja v�delm�ben elhagyni az ide�lis �vet, majd ezt k�vet�en visszat�rni. Az idei �vt�l azonban amennyiben a t�mad� m�r mellette van, �gy a v�dekez� versenyz� k�teles a p�lya sz�l�t�l sz�m�tva egy aut� sz�less�gnyi s�vot hagyni az �t t�mad� riv�lis sz�m�ra. Ez a k�vetelm�ny el�z�leg is csak egy ir�nyv�lt�st enged�lyezett, de a tov�bbi konkr�tumok hi�nya nem egyszer adott helyet vit�s helyzeteknek. Most azonban a sportszab�lyzat 20.3 cikkelye m�r �gy sz�l: „Egyn�l t�bb ir�nyv�ltoztat�s nem enged�lyezett. B�rmely pil�ta, aki visszat�r az ide�lis �vre, melyet kor�bban poz�ci�ja v�delme �rdek�ben hagyott el, k�teles a kanyar bej�rat�n�l legal�bb egy aut�nyi sz�less�get hagyni az aut�ja �s a p�lya sz�le k�z�tt.”

Michael Schumacher - akinek a 2011-es Olasz Nagyd�jon t�rt�nt man�vere nagy vit�t v�ltott ki - �gy v�lekedett err�l: Ez nem val�di szab�lyv�ltoz�s. Ez csak a szab�ly pontos�t�sa, hogy mindenki meg�rtse, mit lehet, �s mit nem.”

Id�korl�t: A tavalyi Kanadai Nagyd�jat k�vet�en - amikor 4 �ra 4 perces id�tartammal a Formula-1 valaha volt leghosszabb futam�nak lehett�nk szemtan�i - az FIA �gy d�nt�tt, hogy a futamok idej�t maxim�lja. Mostant�l m�r nem d�lhet meg ez a 2011-es rekord, ugyanis amennyiben meg kell szak�tani egy nagyd�jat, a verseny teljes ideje akkor sem tarthat tov�bb n�gy �ra hossz�n�l. Mindemellett tov�bbra is �rv�nyben marad az a k�t �r�s id�korl�t, ami azokra az esetekre vonatkozik, amikor ugyan nem szak�tj�k meg a versenyt, de a biztons�gi aut�s peri�dusok miatt elh�z�dik.

Lek�r�z�tt aut�k megel�zhetik a biztons�gi aut�t: Az idei szezont�l �jra lehet�s�g van arra, hogy a lek�r�z�tt versenyaut�k visszavegy�k a k�r�ket, �s a biztons�gi aut�t megel�zve visszat�rjenek a mez�ny v�g�re, �gy az �jraind�t�sn�l nem akad�lyozz�k a gyorsabb versenyt�rsakat. A szab�ly kor�bban 2007-2009-ig volt �rv�nyben. Ez ugyan kiz�rja, hogy egy lassabb aut� beszoruljon az �lmez�ny k�z�, ugyanakkor n�velheti a biztons�gi aut�s peri�dus hossz�t, ugyanis a lek�r�z�ttnek a szab�lyok �ltal meghat�rozott sebess�gkorl�t betart�s�val kell utol�rnie a mez�nyt.

A verseny megszak�t�sa ut�ni �jraind�t�s: Azok a versenyaut�k, melyek a verseny megszak�t�s�nak id�pontj�ban valamilyen okn�l fogva �ppen a boxutc�ban tart�zkodtak, az �jraind�t�sn�l visszavehetik a megszak�t�s el�tti versenypoz�ci�jukat.

Kanyarlev�g�sok: Megfelel� indok n�lk�l a versenyz�k nem hagyhatj�k el a p�lya vonal�t. Kor�bban az edz�seken a pil�t�k gyakran v�gt�k le a sik�nokat annak �rdek�ben, hogy id�t vagy �zemanyagot sp�roljanak. J� p�lda erre Sebastian Vettel a 2011-es Koreai Nagyd�j kvalifik�ci�j�n t�rt�nt esete, amikor a n�met lev�gott egy kanyart annak �rdek�ben, hogy m�g id�ben fel�rjen a rajtvonalhoz a gyorsk�re megkezd�s�hez. Ehhez hasonl� megold�sok az idei �vt�l m�r nem lehets�gesek. Sem a felvezet�-, sem a levezet� k�rben nem „sp�rolhat” a pil�ta.

Gumiszab�ly v�ltoz�s: A versenyz�k az els� szabadedz�st�l kezdve megkapj�k az �sszes garnit�ra gumit, �s azt szabadon felhaszn�lhatj�k, elt�r�en a kor�bbiakkal, amikor az els� napon csak h�rom k�szlettel gazd�lkodhattak.

Aut�k

Alacsonyabb orr: Az idei szab�lyok az aut�kon alacsonyabb orrmagass�got �rtak el�, melynek legfontosabb biztons�gi oka az olyan r�fut�sos balesetek elker�l�se, mint p�ld�ul 2010-ben Webber �s Kovalainen valenciai esete volt. Ennek a m�dos�t�snak k�sz�nhetj�k id�n a sokat vitatott kacsacs�r� orrkialak�t�st.

Kipufog�g�zzal f�jt diff�zor betilt�sa: A tilt�s c�lja, hogy a csapatokat megakad�lyozza abban, hogy a forr� kipufog�g�zok diff�zorra f�j�s�val leszor�t�er�t gener�ljanak, vagy a kipufog�g�zt b�rmif�le aerodinamikai c�lra hasznos�ts�k. A szab�ly meghat�rozza a kipufog� elhelyezked�s�t �s a sz�nd�khoz kapcsol�d�an szigor�bb motor-felt�rk�pez�st �r el�, illetve a motorvez�rl�shez kapcsol�d�an az ECU szoftver�nek friss�tett v�ltozat�val is igyekszik elker�lni a tavalyihoz hasonl� alkalmaz�sokat.

Parc Ferm� szab�ly: Az aut�k az el�z� napi id�m�r� ut�n csak �gy hajthatnak ki a Parc Ferm�b�l, �s �gy sorakozhatnak fel a rajtr�csra, hogy minden egyes alkatr�sznek a hely�n kell lennie. Tavaly Lewis Hamilton a K�nai Nagyd�jon �gy sorakozott fel a rajtr�csra, hogy McLarenj�r�l hi�nyzott a motorfed�l. Az ehhez hasonl� dolgok id�n m�r nem megengedettek.

Tesztel�s: Megv�ltoztak az arra vonatkoz� el��r�sok, hogy a csapatok milyen aut�kat haszn�lhatnak abban az esetben, ha teszten k�v�l k�v�nnak egy aut�t p�ly�ra k�ldeni. A csapatoknak lehet�s�g�k van ig�nybe venni a versenyaut�t, de ennek egyik jelent�s felt�tele, hogy annak l�nyegesen k�l�nb�znie kell a Formula-1 aktu�lis-, el�z�, vagy k�vetkez� �vi el��r�sait�l. Tov�bb� lehet�s�g van prom�ci�s bemutat�kra, ebben az esetben azonban csak a Pirelli demo abroncsait haszn�lhatj�k, melyek jelent�sen elt�rnek a versenyen haszn�ltakt�l.

A csapatok tavaly abban is megegyeztek, hogy az idei �vt�l az eddig szezon el�tt futott 15 napb�l h�rom napot szezon k�zben tesztelnek, amire m�jusban ker�l sor az olaszorsz�gi Mugell�ban.

T�r�steszt: Az idei �vt�l az FIA szigor�tott a t�r�stesztre vonatkoz� el��r�sokon, m�gpedig �gy, hogy az �sszes vizsg�latot sikeresen teljes�teni kell ahhoz, hogy a versenyaut� ak�r tesztel�s c�lj�b�l is a p�ly�ra hajthasson. A Marussia �s a HRT a t�l folyam�n ennek az �j szab�lynak esett �ldozat�ul.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.