Pályafutása-A kétszeres világbajnok 

2005-ben Giancarlo Fisichella lett Fernando csapattársa a Renault-nál. "Az új autóm, a Renault R25 a legjobb autó, amit valaha vezettem. Mindenki a Renaultnál abban bízik, hogy végre egy jó autónk van, ami képes kihívást jelenteni a bajnokságban"-mondta a szezon kezdete előtt.

Megnyerte a szezon első futamát Ausztráliában. Ezt követően a spanyol három futamot nyert sorozatban (Malajzia, Bahrein, San Marino), fölényes vezetést szerzett a világbajnoki pontversenyben. Imolában a pályafutása addigi legnagyobb küzdelmét vívta és legyőzte Michael Schumachert a Ferrarival. 

"Fernando Alonso azok közé a versenyzők közé tartozik, akik sohasem adják fel, akik olyan versenyeket nyernek, amiket nem nyerhetnének meg. Nyomás alatt teljesen koncentrált, azonnal gyors tud lenni. Ő valami nagyon különleges"-mondta az egykori Renault mérnök, Mike Gascoyne.

A szezon során még négy versenyt nyert (Nürburgring, Magny-Cours, Hockenheim, Sanghaj) és Brazíliában bebiztosította a világbajnoki címet. Fernando 24 évesen és 59 naposan a Formula–1 eddigi történetének legfiatalabb világbajnoka lett azt a Michael Schumachert maga mögé utasítva, aki addig zsinórban öt, összesen hét világbajnoki címet szerzett. 

A szezon során a McLaren-Mercedes versenyzője, Kimi Räikkönen került a legközelebb ahhoz, hogy veszélyeztesse Fernando elsőségét, ám a McLaren gyakori megbízhatósági problémái miatt sosem alakult ki igazán éles helyzet kettejük között sem a világbajnoki pontversenyben, sem pedig a versenypályán. Räikkönen két alkalommal is Fernando elől esett ki a versenyből (Nürburgring, Hockenheim) és számos alkalommal kellett motorcsere miatt a mezőny közepéről indulnia. Fernando végül 21 ponttal verte meg Räikkönent a világbajnokságban (133 pont 112 pont ellenében).

Jellemzője a szezon során a megbízható, egyenletes, ugyanakkor a kockázatot kerülő versenyzés volt–amit talán a legjobban az a jelenet példáz, amikor a Brazil Nagydíjon védekezés nélkül hagyta maga mellett elmenni Juan Pablo Montoyát. Fernando végig a világbajnoki címet szem előtt tartva versenyzett, és ezért sokszor nem törekedett a futamgyőzelemre, hanem inkább a biztos célba érkezésre és pontszerzésre koncentrált, hiszen a szezon elején megszerzett előnye (amikor a McLaren még gyengélkedett) és a McLaren későbbi műszaki hibái nem tették szükségessé, hogy támadjon.

A szezon utolsó két versenyén, amikor már bebiztosította világbajnoki címét és nem volt komoly kockázata a manővereknek, agresszívebbé vált, s ennek köszönhetően a Japán Nagydíjon a 16. helyről indulva a harmadik helyen végzett – emlékezetes módon megelőzve az egyre romló gumikkal küzdő Michael Schumachert az R130-kanyarban.

A Kínai Nagydíjon a Renault a csapatvilágbajnoki címet is bebiztosította a futamgyőzelmével és Fisichella „hátvédmunkájával” (az olasz sokáig feltartotta a két McLarent ezzel téve lehetővé számára, hogy előnyre tegyen szert).

A 2005-ös szezont követően számos kitüntetésben részesült, különösen hazájában, ahol egy külön kifejezést is alkottak az ifjú Formula–1-es pilótát körülvevő rajongásra: "Alonsomania". 2005 végén megkapta az „Asztúria Hercege-díjat."

A McLaren csapatfőnöke, Ron Dennis egy új kihívást ajánlott neki. 2005. december 19-én váratlanul bejelentette, hogy 2007-től a McLaren-Mercedesnél folytatja Formula–1-es pályafutását. A karrierjében új szakaszt és egy új kihívást akart kezdeni.

2006
A második világbajnoki cím

Fernando tehát egy évig még Briatore vezetésével versenyzett. A szezon során nyert hét futamot (Sakhir, Melbourne, Catalunya, Silverstone, Monaco, Montreal, Suzuka) hét második helyet (Sepang, Imola, Nürnburgring, Magny-Cours, Istanbul, Shanghaj, Interlagos), nem volt harmadik, negyedik, de kétszer volt ötödik (Indianapolis, Hockenheim).

Érdekes futama volt az imolai, mert az egész versenyen 2 másodperces hátrányon belül autózott Michael Schumacher mögött, de előzni nem tudott. A Török Nagydíjon is ez történt, de ott megelőzte a Ferrari pilótáját, és a Japán Nagydíjon gyakorlatilag el is dőlt a vb, hiszen Fernando úgy lett első, hogy ellenfele előle motorhiba miatt kiesett. Az év végén visszavonuló Schumacher ekkor már csak úgy lehetett világbajnok, ha Brazíliában megnyeri a versenyt, Fernando pedig nem szerez pontot. Végül Fernando második lett, Schumacher pedig élete egyik legjobb futamán az utolsó helyről felzárkózva a 4. helyet érte el, többek között Raikkönent, Fisichellát, Barrichellót, és Heidfeldet is megelőzve.

Így kétszeres világbajnok lett 134 pontot gyűjtve. Schumacher 121 pontot szerzett, 13 ponttal kevesebbet. A Brazil Nagydíj után érzékenyen megköszönte a csapatnak a lehetőségeket és a nagyszerű munkát.

"Büszke vagyok arra, hogy Michaellel versenyzhettem és megtiszteltetés, hogy megnyertem karrierje utolsó két bajnokságát. És azt hiszem, hogy többet fog jelenteni, mint bármelyik másik, amit a karrieremben meg tudok nyerni. 25 éves vagyok és 5 év után a Renaulttal, ez a legjobb módja a kapcsolat befejezésének"-mondta Brazília után.

(Saját fordítással kiegészítve!)