Alonso és Massa "igazgatók" egy napra-Hírek a vörös bolygóról
Ez nem a munkájuk. Még csak nem is a szenvedélyük. De, az újságok, így vagy úgy mindannyiunk életünk része. Mert olvasod őket, mert csinálják, mert írnak rólad. És akkor kiderül, hogy ami egy ötletnek indult, egyre nehezebbé válik a munka, kíváncsiság, vicces. Fernando Alonso és Felipe Massa nagyon komolyan veszi. És miután a Sport Week-nek "igazgatói" vannak, bebizonyosodott, hogy a csevegés a montmelói boxban nyugodt, szellemes, őszinte. Nyilvánvaló, hogy az újságokról kezdünk beszélni.
Olvastad ezeket?
Fernando: Nem. Jó kezdet...
Fernando: Nos. Ez nem egészen ugyanaz. Ha valami nagy dolog történik, ha valaki elindul a sztratoszférába, vagy egy meteorit esik a földre, mint a többi napon, akkor igen. De, kell lennie egy világ eseménynek.
És különben is, hogy őszinte legyek, én mindig azt meglehetősen felületes módon teszem.
Kedvenc sport napilapok vagy általánosak?
Fernando: A második, engem leginkább a hírek érdekelnek.
Melyik a kedvenc újságod?
Fernando: Ah, én nem. Nem olvasok...
Az újságok válságban vannak: hogyan szerkesztenéd őket?
Fernando: Az igazságot mondanám...
Mit vársz a szezon elején?
Fernando: Reméljük, hogy egy versenyképes autónk lesz, ez a vágy minden télen az új bajnokság előtt. Tudjunk harcolni a dobogóért és a győzelemért és szembenézni egy nyugodt évnek, oly sok jó vasárnappal magadnak, a csapatnak és a szponzoroknak.
Melyik versenytársadtól félsz a legjobban?
Fernando: Ezek a top csapatok: Red Bull, McLaren, Mercedes, Lotus. Most ezeket kell figyelemmel kísérni. De ez nem újdonság.
És hol vannak a szimpatikusabbak?
Fernando: Az életben és a munkában mindig néhányan közelebb állnak hozzád, mint mások. Persze, az én esetemben, jól kijövök Felipevel, ahogy a múltban is a munkatársaimmal, mert egy szezonban sok napot vagyunk együtt, és tudod, hogy egy kicsit jobb vagy. A többi csapat pilótái közül, mondjuk Maldonado, mert közülünk ő beszél spanyolul. És aztán Webber, már hosszú ideje ismerem.
Egy pilóta példaképed?
Fernando: Ayrton Senna.
A pálya, ahol a legjobban érzed magad?
Fernando: Nagyon kedvelem Sepangot, Malajziában. Szeretek ott vezetni, minden alkalommal megyek egy jót futni.
Pályafutásod legszebb előzése?
Fernando: Nehéz választani. Néha egy előzés nagyon látványosnak tűnik kívülről, a pilótafülkében némi érzést okoz. Azt mondják, hogy 2006-ban Schumi megelőzése kívülről az R130-ban Suzukában, a tévében különlegesnek látszott, számomra nagyon könnyű volt.
Min változtatnál a F1-ben?
Fernando: A tesztek korlátozásán, az biztos. Nem tudunk edzeni, és mennünk kell egyenesen a versenyekre, ez furcsa, nem? És aztán több kapcsolatot szeretnék a rajongókkal: ma már sok a korlátozás, van egy környezet, amelyet egy kicsit meg kell nyitni.
Érdekel téged a politika?
Fernando: Ez sok időt jelent, amire nem lehet szavazni, de ez nem az én szenvedélyem.
Kiváltságosnak érzed magad a gazdasági válság közepén?
Fernando: Azt mondanám, hogy igen. Nincs mindenkinek az a munkája, amit szeretne és szintén jól megfizetve érte. Hatalmas szerencsénk van, ez nem kétséges.
De vannak olyanok is, akik, ezekben a nehéz időkben hajlamosak, hogy zsebre tett kézzel várják az égből érkező segítséget. Ehelyett, tennünk kell valamit, hogy megérdemeljük azt. A F1-es pilóta élete látható 19 vasárnapon, de először is, sok éve utazik, gyakran egyedül, ahol elveszíti a kapcsolatot a barátaival, hiányzik a családja, nincs egy normális fiatalember élete, aki összeségében kivételes. Most már szuper jogosan, de nem volt mindig így: az autó hátsó ülésén aludtam, mert nem volt pénzünk, akkor sok áldozatot hoztunk.
Az idő, mikor dühösebb voltál az életben?
Fernando: Eh, ez kicsit gyakran történt...Emlékszem egyre az iskolában, 12 vagy 13 éves lehettem. Valamiféle vizsga volt és megfelelőre csináltam meg a munkát, elméletileg 6-os lett. Az eredmények kézhezkapásakor egy 4-est találtam: hiányzott egy rész, de senki nem mondta nekem, hogy készítsem el. Gokartversenyen voltam, és nekem úgy tűnt, hogy nagyon képes leszek tanulni és megérteni a távoli matematikai és geometriai fogalmakat. Ott annyira mérges voltam. Most nagyobb, érettebb vagy, tudod hogy ha mérges vagy, majd elmúlik.
A legszórakoztatóbb este, amire emlékszel?
Fernando: Nem mondhatom el.
Felipe: Jobb, ha azt mondod nem emlékszel.
Fernando: De ezt hallgasd... Van egy családod, akkor nem is gondolsz rá...
A legnagyobb érték a másikban?
Fernando: Felipe egy egyszerű ember. Ennyi év után a Ferrarinál továbbra is rendes srác, ugyanazokkal a barátokkal, az iskolai időkből. Nyugodt életet él, látogatja a családját, a városát és a szeretteit. Nagyon szép, hogy így van.
A másik legnagyobb hibája?
Fernando: Felipe nem túl pontos. Különösen reggel, amikor még némi munkánk van együtt.
Felipe: Csak, hogy én másik időzónában, Dél-Amerikában vagyok. Dízel vagyok... Ő túl agresszív a pályán, a hibája ott van.
Veszekedtetek már valamikor?
Fernando: A F1-ben vitatkozol mindenkivel, bármikor, szabadedzésen, a verseny utolsó körében. Csak találni kell valakit az utadban, és nagyon mérges leszel.
Felipe: Hát persze! 2007-ben, az Európa gp végén, a Nürburgringen, láttál mindent. Mióta eljött Maranelloba jobb lett a helyzet, amikor ő a McLarennél volt, egy igazi seggfej volt.
Az ideális vacsorád?
Fernando: Semmi látványos: zöldségek, pizza.
A legjobb bor, amit ittál?
Fernando: Én nem iszom...
Gondolod, hogy jóképű vagy?
Fernando: Nemmmmm.
Emlékszel az első barátnődre?
Fernando: Igen, az iskolában volt. A neve? Megőrültél?!? Nem mondom meg, nem akarom az újságban végezni.
A legnagyobb rosszaság, amit az iskolában csináltál?
Fernando: Nem sokat, komoly voltam!
Milyen zenét hallgatsz?
Fernando: Amit a rádióban hallani, ebben az időszakban, semmi különös.
Mikor volt az utolsó alkalom, amikor moziba mentél?
Fernando: Néhány nappal ezelőtt, hogy lássam az "Egy tökéletes tervet"
Szeretsz aludni?
Felipe: Nagyon!
Fernando: És azt gondolom... Ez az, amiért mindig késik.
Saját fordítás! |