Március 28./ Emelkedő kezdés, de nem drámai

Ez nem az a rajt volt, amit mi mind akartunk, de ennek ellenére nem szabad aggódnunk. Már vasárnap este mondtam a csapatnak, hogy a 12 pont nem sokkal marad el a tavalyi átlagunktól, és két bajnoki ellenfelem is mögöttem végzett. Így összességében az Ausztrál Nagydíj nem volt katasztrofális a számunkra. Az időmérőedzésen biztosan nagyon messze voltunk Vettel Red Bulljától és Hamilton McLarenjétől, de a versenyen javult a helyzet, talán Sebastiannal nem voltunk versenyben, de a többiekkel biztosan versenyben voltunk.

A rajt az nagy hátrány volt, mert ha nem a 9. helyen találtam volna magam az első kör kezdetén, akkor harcolni tudtam volna a dobogó két alacsonyabb fokáért. Nem tartozom azok közzé, akik úgy vélik, hogy a külső hőmérséklet jelentősen meg tudja változtatni az autó pályán mutatott teljesítményét. Ezért nem értek egyet azzal a véleménnyel, hogy az, hogy a versenyen szombathoz képest pár fokot melegedett az idő szükségszerűen kedvezett nekünk. Pénteken, amikor az időjárás nagyon hasonló volt a szombati időmérőedzésen tapasztalthoz, akkor az autó nagyon jól ment. De másnap már reggeltől kezdve nem volt olyan jó, és az adatok elemzése révén meg kell tudnunk, hogy ez miért volt.

Számomra nem volt nagy meglepetés a hétvége, mert én nem úgy érkeztem meg Melbourne-be, hogy világos elképzelésem volt, hogy a rajtrács melyik helye is a miénk. A tesztekből, különösen igaz ez az idei évre nagyon nehéz reális képet kapni az erőviszonyokról. Az egyetlen pozitív meglepetés a Pirelli abroncsok viselkedése volt, amelyek itt az Albert Parkban sokkal kevésbé koptak, mint a teszteken. De majd meglátjuk, hogy Malajziában a sepangi pályán, amely nagyon különbözik a tulajdonképpen utcai Albert Parktól mi is lesz a helyzet.

Most a jövő hét elejéig itt maradok Ausztráliába, majd Malajziába utazom. A következő két helyszínnel kapcsolatban nagyon fontos a megfelelő felkészülés, mert mindkettő fizikálisan roppant megterhelő, különösen Sepang, ahol nagyon nagy melegben kell vezetnünk.