Spanyolorsz�g

Spanyolorsz�g, hivatalosan Spanyol Kir�lys�g (spanyolul �s galiciai nyelven Reino de España, katal�nul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) f�ggetlen �llam D�l-Eur�p�ban, illetve �szak- �s Nyugat-Afrik�ban (a hozz� tartoz� Ceuta �s Melilla auton�m v�rosokkal, valamint a Kan�ri-szigetekkel). A spanyol sz�razf�ld d�lr�l �s keletr�l a F�ldk�zi-tenger (amelyben az orsz�ghoz tartoz� Bale�r-szigetek fekszenek), �szakr�l a Vizcayai-�b�l �s nyugatr�l az Atlanti-�ce�n alkot vele hat�rt. A sz�razf�ld�n Portug�li�val, Franciaorsz�ggal, Andorr�val, Gibralt�rral �s Marokk�val hat�ros. Spanyolorsz�g a legnagyobb a h�rom f�ggetlen �llamb�l, amelyek az Ib�riai-f�lszigeten fekszenek. 

A modern Spanyolorsz�g mai ter�let�n t�bb n�p is letelepedett, mint p�ld�ul a kelt�k, az ib�riaiak, a r�maiak, a vizig�tok �s a m�rok. A k�z�pkorban, t�bb mint �t �vsz�zadig, nagy ter�letek voltak iszl�m uralom alatt, melyeknek egy t�red�ke 1492-ig �llt fenn, amikor az Arag�nia �s Kaszt�liakereszt�ny kir�lys�gai 770 �v ut�n elszakadtak a m�rokt�l. Ugyan abban az �vben, Kolombusz Krist�f el�rte az �jvil�got, amivel megalak�totta a vil�gural� Spanyol Birodalmat. Spanyolorsz�g v�lt Eur�pa leger�sebb �llam�v�, de a h�bor�k �s m�s bels� gondok les�llyesztett�k az orsz�got. A 20. sz�zad k�zep�n Francisco Franco alak�tott ki diktat�r�t Spanyolorsz�gban, �s demokratikus �llam csak 1978-ban alakult ki. Az orsz�g 1986-ban bel�pett az Eur�pai Uni�ba, az�ta Spanyolorsz�g gazdas�gi �s kultur�lis renesz�nsz�t �li.

Az Eur�pai Uni�, a NATO �s az ENSZ tagja. F�v�rosa Madrid. 

Ter�lete: 504.842 n�gyzetkilom�ter
N�pess�ge: 41.547.400 f� (2003)
F�v�rosa: Madrid
�llamform�ja: alkotm�nyos monarchia
P�nzneme: euro
Nyelvei: spanyol, (katal�n, baszk, gal�ciai)
Legmagasabb pontja: Pico de Teide (3718 m) a Kan�ri szigeteken
Legf�bb foly�ja: Tajo
Rep�l�tereinek sz�ma: 93
Kik�t�inek sz�ma: 19

Fekv�se, hat�rai 

Portug�li�val �s Gibralt�rral osztozik az Ib�riai-f�lszigeten. �szakon a Pireneusok term�szetes hat�rt k�pez Franciaorsz�g �s Andorra fel�. Keleten �s d�lkeleten a F�ldk�zi-tengerrel (1663 km) �rintkezik, �szakon a Vizcayai-�b�l, �szaknyugaton illetve d�lnyugaton a C�dizi-�b�l jelenti szint�n term�szetes hat�r�t az Atlanti-�ce�n (711 km) fel�. D�len a Gibralt�ri-szoros v�lasztja el Afrik�t�l (14 km). A partok teljes hossza 3144 km. 

A kir�lys�g r�szei a sz�razf�ldi ter�leteken k�v�l m�g: 

A Bale�r-szigetek a F�ldk�zi-tengeren 5014 km², k�t f�szigetb�l (Mallorca �s Menorca), k�t kis szigetb�l (Ibiza �s Formentera, illetve m�g 150 apr� szikl�b�l �ll. 

A Kan�ri-szigetek az Atlanti-�ce�nban 7550 km², �sszesen 7 szigetb�l �s 6 kisebb sziklaszigetb�l �ll. Nyugati szigetei: Tenerife, La Palma, La Gomera, Hierro, nyugati szigetei: Gran Canaria, Fuerteventura, Lanzarote �s �t kis sziget. 1100 km-re fekszik C�dizt�l. 

Ceuta �s Melilla v�rosok Afrika �szaki r�sz�n �s t�bb sziget a F�ldk�zi-tengeren a Gibralt�ri-szoros k�zel�ben, mint Penon de Velez, Alhucemas �s Chafarinas szint�n az orsz�g ter�leteit k�pezik.

Nem tartozik Spanyolorsz�ghoz a jelenleg is brit koronagyarmat Gibralt�r.

Kir�lyi palota-Madrid

Sagrada fam�lia palota-Barcelona

V�rosh�za-Valencia

A n�p �s orsz�gn�v eredete

A spanyol sz� v�gs� eredete a latin HISPANIOLUS, azaz kb. ’hisp�nka’, amely espaignol alakban ker�lt a provansz�lba, onnan español �r�sm�ddal a spanyolba, majd a t�bbi (�jlatin) nyelvbe. A magyar nyelvben egy �szakolasz nyelvj�r�si – s-sel ejtett – spagnol alak honosodott meg. Azonban, m�g nyelv�nkben a „spanyol” sz� egyar�nt utalhat spanyolorsz�gi �s spanyol nyelv� szem�lyre vagy dologra, addig a spanyolban megk�l�nb�ztetik a spanyol (spanyolorsz�gi) �s a spanyolul besz�l� (spanyol nyelv�) fogalmakat egym�st�l: el�bbire az español, az ut�bbira az hispano vagy latino sz�t alkalmazz�k. Az orsz�g �nelnevez�se – España – a latin HISPANIA folytat�sa, a k�z�pkori spanyolban m�g Hespaña alakban is el�fordult.

Alkotm�ny, �lamforma 

Spanyolorsz�g �llamform�jaalkotm�nyos monarchia az 1978. �vi alkotm�ny bevezet�se �ta. Az �llam feje a kir�ly, jelenleg I. J�nos K�roly (Juan Carlos I). A kir�ly a fegyveres er�k f�parancsnoka, kegyelmet gyakorolhat. V�t�joggal rendelkezik a parlamentben. Reprezentat�v feladatokat l�t el. Nyilv�noss�gra hozza, illetve j�v�hagyja a parlament �ltal hozott t�rv�nyeket, kit�zi a v�laszt�sokat, �sszeh�vja �s feloszlatja a parlamentet, kinevezi a minisztereln�k�t �s a korm�ny tagjait a minisztereln�k javaslata alapj�n. 

T�rv�nyhoz�s: Az orsz�g k�tkamar�s parlamenttel rendelkezik, amelynek neve Cortes Generales. A t�rv�nyhoz� �gat a k�vetkez�k alkotj�k: 

-a K�pvisel�i Kongresszus (Congreso de los Diputados) 350 k�zvetlen�l, 4 �vre megv�lasztott tagja -a Szen�tus (Senado) 259 tagja, melyb�l 208-at k�zvetlen�l v�lasztanak meg, 51-et pedig a ter�leti t�rv�nyhoz� test�letek jel�lnek ki, szint�n 4 �vre.

V�grehajt� hatalom: A v�grehajt� hatalmat az uralkod� �ltal javasolt, az Orsz�ggy�l�s �ltal megv�lasztott korm�nyf� �ltal vezetett Miniszterek Tan�csa ir�ny�tja. 

�ghajlat 

Spanyolorsz�g kl�m�j�t n�gy f�bb r�szre oszthatjuk: 

mediterr�n: es�s tavasz �s �sz. M�rs�kelt ny�r kellemes h�m�rs�klettel. 

Legmagasabb h�m�rs�kleti rekordok: Murcia 47,2 �C, Malaga 44,2 �C, Valencia 42,5 �C, Alicante 41,4 �C, Palma de Mallorca 40,6 �C, Barcelona 39,8 �C. 

Legalacsonyabb h�m�rs�kleti rekordok: Gerona -13,0 �C, Barcelona -10,0 �C, Valencia -7,2 �C, Murcia -6,0 �C, Alicante -4,6 �C, Malaga -3,8 �C. 

kontinent�lis: hideg t�l (gyakori havaz�sokkal �szakon), forr� ny�r. 

Legmagasabb h�m�rs�kleti rekordok: Sevilla 47,0 �C, C�rdoba 46,6 �C, Badajoz 45,0 �C, Albacete �s Zaragoza 42,6 �C, Madrid 42,2 �C, Burgos 41,8 �C, Valladolid 40,2 �C. 

Legalacsonyabb h�m�rs�kleti rekordok: Albacete -24,0 �C, Burgos -22,0 �C, Salamanca -20,0 �C, Teruel -19,0 �C, Madrid -14,8 �C, Sevilla -5,5 �C. 

�ce�ni: Az �szak-atlanti partvonal ment�n. Csapad�kos t�l, m�rs�kelt, h�v�s ny�r. 

Legmagasabb h�m�rs�kleti rekordok: Bilbao 42,0 �C, A Coruña 37,6 �C, Gij�n 36,4 �C. 

Legalacsonyabb h�m�rs�kleti rekordok: Bilbao -8,6 �C, Oviedo -6,0 �C, Gijon �s A Coruña -4,8 �C. 

szubtr�pusi: A Kan�ri-szigeteken. A h�m�rs�klet 18 �s 24 �C k�z�tt mozog az eg�sz �v sor�n. 

Legmagasabb h�m�rs�kleti rekordok: Santa Cruz de Tenerife 42,6 �C.

Legalacsonyabb h�m�rs�kleti rekordok: Santa Cruz de Tenerife 8,1 �C. 

Gasztron�mia-Spanyol konyha

                    Aszt�riai Fabada                                                Valenciai Paella 

Az Ib�riai-f�lsziget d�li r�sz�n terem a z�ld ol�vabogy�, ezt haszn�lj�k kokt�lokhoz, hideg �s meleg �telekhez egyar�nt. Leveseik a hideg gazpacho �s a meleg, h�sos cocido, a k�t levesfajt�t sokf�lek�ppen k�sz�tik. Spanyolorsz�g legismertebb �tele a paella, a s�fr�nnyal s�rg�ra sz�nezett j� min�s�g� rizs, ehhez k�l�nf�le z�lds�get, halat, r�kot, kagyl�t �s h�st adnak. A paell�nak ugyancsak sok v�ltozata kedvelt, k�zismert a valenciai paella. H�s�telek k�z�l birk�t, b�r�nyt, marh�t, borj�t, sert�sh�st, csirk�t fogyasztanak. Speci�lis spanyol �tel a bikaviadalokon elhullott �llatb�l feldolgozott bikah�s. Sal�t�b�l elterjedt a z�ldsal�ta, a paprika, a paradicsom, az uborka, a rizs, a karfiol, �s a gy�m�lcs�k felhaszn�l�s�val k�sz�tett sal�t�k. Desszertk�nt gy�m�lcs, gy�m�lcssal�ta, puding, fagylalt ker�l az asztalra. 

B�rokban k�stolhat� meg a s�rkorcsolyak�nt k�sz�tett �n. tapas, melyet italok mell� szerv�roznak. 

A spanyolok borkedvel� �s s�rfogyaszt� n�p. Boraik k�zt f�leg k�nny� sz�raz, n�mileg fanyar �zhat�s�akat tal�lunk. A jerez (mi sherry n�ven ismerj�k) a tokaji borok �zvil�g�ra eml�keztet �des �s sz�raz v�ltozattal. Speci�lis spanyol alkoholtartalm� ital a b�l�szer� sangria, melyet gy�m�lcs�kkel, fanyar v�r�sborral k�sz�tik, bolond�tottabb fajt�ja a pezsg�s sangria (sangria especial). 

A spanyolok kor�n reggeliznek, nem t�l b�s�gesen, viszont az eb�d �s a vacsora – f�leg ny�ron – k�s�bbi �r�kban zajlik. 

Nyelvek 

Spanyolorsz�gban �sszesen �t k�l�nb�z� nyelvet (illetve ezek nyelvj�r�sait), valamint k�t dialektust besz�lnek. A hivatalos �llamnyelv, amelyet mindenki besz�l, a kaszt�liai spanyol. A bonyolult �si �s nem indoeur�pai eredet� baszk nyelv kiv�tel�vel valamennyi nyelv �s dialektus a latin nyelvb�l sz�rmazik. A spanyol �llamnyelv mellett a katal�n, a galiciai (amely tulajdonk�ppen portug�l nyelvv�ltozat), valamint a baszk hivatalos nyelvek a saj�t auton�m k�z�ss�geikben. Az �t�dik nyelv a katal�nnal k�zeli rokons�gban l�v� okcit�n, amelynek gascon dialektus�t (spanyolorsz�gi sztenderdiz�lt v�ltozata az ar�ni) a Pireneusok Aran-v�lgy�ben besz�lik. Az aszt�riai �s az arag�niai a kaszt�liaival k�zeli rokons�gban l�v� k�z�pkori dialektusok folytat�sai, er�sen visszaszorul� helyzetben. Az ut�bbi h�rom nyelvv�ltozat hivatalos elismert �s �llami v�delemben r�szes�l, azonban nem rendelkezik hivatalos st�tusszal.

 Don't copy!!!