Fernando Alonsónak hívták azt a versenyzőt, aki pár éve még azt pedzegette, az F1-es versenynaptár további bővítése esetén ő inkább visszavonul, mert belefáradt a sok utazásba, és szeretne valódi magánéletet élni. Erre most, amikor küszöbön a történelem eddigi leghosszabb Forma–1-es idénye, melyben most először három oda-vissza nagydíj is szerepel, ugyanez  a Fernando Alonso (vagy talán nem is teljesen ugyanaz) úgy dönt, nagyban játszik, és nem elégszik meg a Le Mans-i 24 óráson való szerepléssel, teljes idényt akar futni a WEC-ben.

Hogy mennyire merész vállalkozásba kezdett, ahhoz elég csak megnézni az így összeállt idei  versenynaptárát. Egyedire, de egy kicsit talán ijesztőre is sikeredett. Na nem mintha ő ijedős típus lenne.

Szezonja (amely egyébként a múlt hétvégi daytonai szereplésével már tulajdonképpen elkezdődött) március 25-én az F1-es Ausztrál Nagydíjjal rajtol, míg a WEC-ben csak május 5-én mutatkozik be. Ezt követően igencsak sűrű lesz a programja, hiszen máris egymást követő három hétvégén kell versenyeznie.

De a java csak ezután jön, hiszen június 10-e és július 8-a között 5 egymást követő futamot kell teljesítenie. Nehezítő körülmény, hogy ezen időszakba esik a Le Mans-i 24 órás verseny is, amelynek programja gyakorlatilag a teljes hetet lefedi. Kanadából egyből Franciaország felé kell vennie az irányt, aztán ugyanott teljesít egy F1-es versenyt is, majd következik Ausztria és Nagy-Britannia, pihenő nélkül.

Miközben az F1 augusztusban három hétre nyári szünetre vonul, neki már augusztus 19-én Silverstone-ban lesz jelenése, majd a következő két hétvégén Belgiumban és Olaszországban versenyez. A következő erőltetett menet az év végén jön. Október végén Amerikában és Mexikóban szerepel, egy szusszanásnyi szünet után Brazília felé veszi az irányt, majd a következő hétvégén már a világ másik végén, Kínában teljesíti a 6 órás versenyét, hogy hét nap múlva Abu-Dzabiban lezárja F1-es idényét.

A 2018-as naptári évben ezzel március 25. és november 25. közé sűrítve összesen 25 versenyt vállalt, mindezt 36 hétvége alatt, ami havonta három futamos átlagot jelent. Tudva, hogy a múlt évet szintén kettős szerepben befejező Brendon Hartley számára mennyire megerőltető volt fizikálisan és mentálisan a sok utazás, időzónaugrás és átállás, igencsak nagyratörő programnak tűnik ez Alonso részéről.

Ő persze már a múlt évben megmondta: „Ha tehetném, minden hétvégén versenyeznék.” És a jelek szerint ez nem kívánság, hanem törekvés a részéről.

Vakmerő kalandvágy, vagy túlzó becsvágy lenne? Merészsége mindkét módon értelmezhető, ám egy biztos: a maró F1-es sikertelensége vitte őt erre az útra, és nem lennénk a helyében, ha 2018 végén úgy érezné, bármelyik vállalkozásából többet tudott volna kihozni a másik nélkül…

Így fest Fernando Alonso 2018-as versenynaptára:

*A WEC szezonja nem ér véget Kínában, a bajnokság első "szuperszezonja" átnyúlik 2019-be, amikor március 16-án Sebringben az 1500 mérföldes versenyen, május 4-én a spái 6 órás versenyen, június 15-én és 16-án pedig a Le Mans-i 24 órás versenyen küzd tovább a mezőny.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.