A McLaren-Honda egy nagyon kemény 2017-es szezont zárt. Mondjuk ezt már a téli teszteken tudni lehetett, lévén, hogy a Honda még a harmadik F1-es évében is rossz irányt választott. Az első két szezonban látott tragikus teljesítményüket követően mindenki arra számított, hogy a zsetonrendszer eltörlésével és a japánok erőforrásainak áttervezésével minden helyre kerül, és a McLaren a dobogós helyezésekért harcolhat majd. 

A helyzet azonban nagyon nem így alakult. A japánok valamit megint rettenetesen benéztek, és már nem is tudtak eleget tesztelni, hiszen a motor km-ről km-re folyton megállt. Ez nem sokat segített Alonso frusztrációján sem, miközben az újonc Vandoorne türelemmel vette az akadályokat, és próbált végig optimista és pozitív maradni.

A McLaren tehát már februárban elvesztette a türelmét. Három éve vártak a fejlődésre, és ez oly távolinak tűnt, lévén, hogy a Honda sosem tudott előrelépni az előző szezon végi "elfogadható" szintről. Sőt, mondhatni, hogy mikor egy lépést megtettek előre, azt két lépés követte hátra. 

Wokingban végleg betelt a pohár. A Honda ugyanis nem tudott felnőni a McLaren szintjére, és ezt elég jól mutatja az év végi konstruktőri 9. helyük, 30 ponttal. Csupán a Saubert tudták megelőzni. Ciki.

Fernando Alonso pedig a szenvedések hatására közel állt hozzá, hogy elhagyja a McLarent. A spanyol továbbra is szeretne háromszoros F1-es bajnok lenni, de egyszerűen látszik rajta, hogy már nem tud hinni a Hondában. Amit talán egy nem kicsit túlzásba vitt önbizalommal próbált a világ tudtára adni, amikor is hétvégéről hétvégére azt bizonygatta, hogy a McLaren kasztnija rendszeresen ott lehetne a Mercedes és a Ferrari közelében. 

Jövőre kiderül. A Renault erőforrásaival ugyanis, ha a kasztnijuk valójában olyan fantasztikus, mint azt állítják, akkor a Red Bull szintjén kell lenniük. Alonso legalábbis ebben reménykedik. 

Az sem véletlen, hogy a kétszeres bajnok már más kategóriák felé kacsintgat, hiszen érzi, a harmadik F1-es cím talán elérhetetlen lehet. Vagyis a célja már a motorsport három legrangosabb győzelme, az F1-es Monacói GP mellett a le mans-i és az indy 500-as első hely.

Alonso mellett pedig ott a McLaren nagy tehetsége, és a csapat szenvedésének egyik legnagyobb vesztese, Stoffel Vandoorne. A belga nagy tehetségként mutatkozott be a tavalyi Bahreini GP-n, ahol Alonsót helyettesítette, és azonnal pontot is szerzett. Idén azonban sokáig csak szenvedett a megbízhatatlan és versenyképtelen McLaren-Hondával. Az év végére már itt-ott fel tudta venni a versenyt tapasztalt csapattársával, azonban ha komoly jövőt tervez a Forma-1-ben, ahhoz ennél több kell. 

Összegezve az évet, elég egyértelműen látszik, hogy a McLaren Abu Dhaiban végleg fellélegzett. Talán a Honda is. A kapcsolatuk ugyanis olyannyira tönkrement, hogy már nem volt értelme tovább folytatni. A frusztráció és a nyomás, amit egymásra helyzetek egyszerűen megmérgezte a mindennapjaikat. Vagyis ezután már csak jobb lehet.

Már ha a McLaren-Renault jövőre valóban működni fog. Ugyanis erre nincs garancia, és elég aggasztóak a Renault motorproblémái, melyeket a szezon végén láthattunk. Kicsit mintha "Honda-szindrómában" szenvedtek volna. Szóval a McLaren most biztos azért imádkozik, hogy a francia erőforrással végre rendszeres pontszerzők legyenek, sőt itt-ott még dobogóra is állhassanak. Alonso hosszútávon csak akkor marad velük... és a McLaren már nem is engedheti meg, hogy a mezőny végén kullogjon. 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.