Nincs abban semmi meglepő, ha a McLaren szurkolói szkeptikusak. Kínnal-keservvel vészelik át immár harmadik éve azt, hogy a Honda erőforrások gyengesége és megbízhatatlansága miatt szeretett csapatuk általában a mezőny végén kullog, mára pedig odáig jutott, hogy a pontszerzés is csak a csillagok kivételes együttállásakor sikerül.

A fentebb említett szurkolók, és a hírek szerint maga a csapat is epekedve várja a pillanatot, hogy ki tudjon lépni a hondás megállapodásból, és mára odáig eszkalálódtak az események, hogy reális forgatókönyv lehet (egyes pletykák szerint már meg is köttetett a megállapodás), hogy a McLaren Renault motorokra vált 2018-tól. Vaskos japán pénzkötegektől esnének el Wokingban, viszont a csapat talán ismét megindulhat felfelé. Zak Brownék mint a megváltót, úgy várják a Renault-t.

A csapat története során nem egy és nem két motorszállítót elfogyasztott már, a nagy McLaren-történelemkönyv következő fejezetét pedig a Renault írhatja. De egy kellemes történetet olvashatunk majd ezeken az oldalakon, ha néhány év múlva visszatekintünk erre az időszakra? Ennek járunk most utána.

Csurran-cseppen

Természetesen nehéz előre elgondolni a 2018-as erőviszonyokat, abban viszont egyetérthetünk, hogy a futamgyőzelmek elérése nem lesz lehetetlen vállalkozás. Ez a Viry-Chatillonban készülő erőforrásokkal szerelt autóknak a hibrid érában hatszor sikerült. Háromszor, még Renault brand alatt Daniel Ricciardónak sikerült ezt elérni, amióta pedig az erőforrások a Tag-Heuer név alatt futnak, összejött újabb három elsőség, kettő Ricciardo, egy pedig Max Verstappen révén.

A Mercedes mellett nem sok csapat tudott megélni, idén már a Ferrarinak legalább sikerül megszorongatni őket. a McLaren-Renault legnagyobb esélye a lassú, kanyargós, technikás pályákon lehet, például Monacóban vagy Magyarországon, de akár ezek szöges ellentétén, Kanadában, Belgiumban, Spanyolországban és Malajziában is kínálkozhat győzelmi esélye. Vagy éppen Bakuban, ahol idén Ricciardo nyert.

Ha a McLaren 2018-ban is olyan jó autót tudna építeni, mint idén (márpedig a szakértők szerint az idei kimondottan jól sikerült), akkor egy, az autóhoz méltó erőforrással Fernando Alonso és Stoffel Vandoorne (feltéve persze, hogy maradnak a csapat versenyzői) nagyon sokra vihetné.

Feljebb lépni már nem egyszerű

A futamgyőzelmek tehát a Renault-val nem tűnnek irreális vállalkozásnak, ha viszont bajnoki címről, címekről beszélünk, a csapat helyzete jóval komplikáltabb. Ahogy arról szó esett, a hibrid érát eddig a Mercedes sajátította ki magának, három győztes év után idén jutott el végre oda a Ferrari, hogy fel tudott nőni a németek mellé, ami korántsem jelenti azt, hogy le is tudják győzni az ezüst nyilakat.

A Red Bull, a Renault, a Force India és a többiek egy-egy kivételes futamtól eltekintve nem tudnak beleszólni ennek a két csapatnak a dolgába. Még a Red Bull sem, a többi rivális pedig mintha külön ligában játszana.

Amit a McLaren megcélozhatna a Renault-val, az mondjuk Ricciardo teljesítménye lehet, az a hat dobogó, amit az ausztrál eddig fel tudott mutatni az idei szezonban.

Több lóerő

A Renault folyamatosan azt kommunikálja, hogy ez neki egy átmeneti év. Ha ez tényleg így van, akkor a McLaren már a "tutiba" ülhetne bele, és egy kiforrott erőforrást kaphatna a franciáktól. 2016-ban a Renault motorjai rengeteget fejlődtek, és bár idén a teljesítménnyel szintén nincs baj, a megbízhatósággal annál inkább. Ha ezt Viry-Chatillonban ki tudnák küszöbölni, egészen kiváló motort adhatnának minden általuk kiszolgált csapatnak, köztük a becsatlakozó McLarennek.

A Renault annak idején, gyári visszatérésekor olyan célt szabott meg magának, hogy gyári csapatával 2018-ban már dobogókért harcolhasson, esetleg egy-egy meglepetésgyőzelemmel, 2019-ben vagy 2020-ban pedig már a bajnoki cím a célja. Ehhez elengedhetetlen az előbb említett megbízhatatlanság javítása, és nyilván a teljesítménynövekedés.

Na és az autó?

Annak ellenére, mennyire gyenge volt a Honda a McLarenekben, Alonsóék az egyik legjobb kanyarsebességeket érték el, szinte már a nagyokkal tudtak versenyezni ebben az összevetésben. Igen ám, csak hogy ehhez olyan extrém aerodinamikai beállítások kellettek, amelyekkel szinte már nulla leszorítóerővel mentek egyes pályákon.

Ebből egy jobb motorral nyilván visszavehetnek majd, sőt, vissza is kell, hogy vegyenek, felelőtlenség lenne ilyen beállításokkal pályára küldeni az autót.

A Renault bírni fogja a strapát?

A Renault mindig azt hangoztatta, hogy ugyanolyan motort szállít a klienseknek is, mint a gyári csapatnak. Ebből egészen addig nem is lesz konfliktus, ameddig a gyári csapat fejlődik, növekszik, és nem harcol a Red Bull környékén. Vajon akkor is hű lesz a Renault az elveihez? Esetleg jönnek a korlátozások? Ha a Red Bullt visszafogná a Renault a gyári csapat kedvezményezése során, akkor pedig a McLarent is...

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.