Az autósportos pályafutását mérnökként kezdő Éric Boullier nevét 2010-ben ismerhette meg a Forma–1 világa, amikor a Renault csapatfőnökének nevezték ki. 2014-ig irányította az enstone-i gárdát, 2015-től pedig a McLaren versenyigazgatója. A nyolcadik szezonját tapossa a királykategóriában, s ez idő alatt számos versenyzővel, köztük feltörekvő fiatalokkal és már befutott bajnokokkal dolgozhatott együtt.

A francia F1i című lap a minap izgalmas interjút közölt Boullier-val, akit arra kértek, egy kicsit részletesebben is mutassa be eddigi versenyzőit habitusuk és vezetési stílusok alapján. A remek emberismerő és pedagógus hírében álló csapatvezető annak fontosságát hangsúlyozta, hogy különbség van már bizonyított és az F1-ben a lábát megvetni szándékozó versenyző között.

„Nincs külön szabály arra, hogyan építhetsz ki jó kapcsolatot a versenyzőiddel csapatfőnökként. Én az Alonsóknak és Räikköneneknek hagyom, hogy csinálják a maguk dolgát. Meghúzok egy határt, azon kívül pedig élhetik az életüket, ahogyan akarják. Így nem érzik úgy, hogy folyton figyelik őket” – magyarázta. „Az olyanokkal, mint Romain (Grosjean) vagy Stoffel (Vandoorne) szorosabb a viszonyom. Szeretnék közel maradni hozzájuk, mert így könnyebb biztosítani, hogy egy fiatal versenyző letérjen a helyes útról az apró részletek miatt. Valamennyi versenyző egyformán profi, és pontosan tudja, mire kell figyelnie, mi a célja.”

Boullier jellemzéseiből kiderül, még ha képességek tekintetében egyértelmű különbségek is vannak közöttük, valamennyi versenyző egyedinek és különlegesnek tekinthető – főnökükként pedig éppen ez jelenti a legnagyobb kihívást a közös munkában.

Fernando Alonso

Boullier harmadik éve dolgozik együtt a McLarennél Alonsóval, akinek legkülönlegesebb tulajdonságát az elszántságában és győzni akarásában látja. „Fernandót az emeli ki a többiek közül, hogy létszükséglet számára a versenyképesség. Csak a győzelem, a győzelem és a győzelem számít neki. Mindegy, hogy a helyi gokartpályán versenyzel ellene vagy teniszeztek, ő mindig kétszáz százalékot nyújt, hogy ő legyen a jobb. A versenyhétvégéken is ennyire eltökélt. Fernando egész élete a jó teljesítmény, a győzelem körül forog. Nem állítom, hogy egy szerzetes, de csak a versengés érdekli.”

„Ez egy fontos tulajdonság, de félreértésekhez, téves elvárásokhoz vezethet. Fernandóról úgy hírlik, nehezen kezelhető, pedig nem az. Mihelyst megérted, mennyire éhezik a jó teljesítményre, egészen könnyű boldogulni a személyiségével. Természetesen bántják a mostani eredmények, és talán megvan a sajátos személyisége, az elvárásai, a feltételei, de nem olyan ember, amilyennek sokszor lefestik őt.”

„Ami a vezetést illeti, szinte sosem hibázik, képes az utolsó csepp teljesítményt is kipréselni az autóból már a legelső körben. Ilyesmit soha senkinél nem tapasztaltam még. A legelső körtől kezdve hagyatkozhatsz a telemetria adataira, mert biztos lehetsz benne, hogy elérte az autó határait.”

Jenson Button

A már visszavonult brit mindig egyfajta különcnek számított az F1-ben, köszönhetően a leginkábba Alain Prostéhoz hasonlítható finom és elegáns stílusának. Nem véletlen, hogy Boullier e tulajdonsága felől közelítve igyekezett bemutatni őt. „Jenson rendkívül simán vezet, a technikai visszajelzései pedig kiválóak. Nem ok nélkül lett világbajnok! A nagy nyomást is jól kezeli, például az időmérőkön, amikor képes mindent megváltoztatni, csak hogy meccsben legyen az olyan egykörös specialistákkal, mint Hamilton.”

„Jenson vezetési stílusa más, ami azt jelenti, hogy az autóját egy bizonyos módon kell alakítani ahhoz, hogy gyors legyen vele. Nagyon érzékeny a gumik viselkedésére, ezért képtelen túlvezetni az autóját. Mivel jók a visszajelzései, képes olyanná tenni az autóját, amilyennek látni szeretné. Ilyenkor a határon autózik, mindent kihoz belőle. A sima stílus ugyanakkor váratlan helyzeteket is eredményezhet. Tavaly például nem tudta felmelegíteni a gumikat, ha hűvös volt az idő. Sokat dolgoztunk azért, hogy úgy tudjon versenyezni az autójával, ahogyan szeretne.”

Romain Grosjean

Boullier első F1-es pártfogoltjának Romain Grosjean számít, aki rendkívül sokat köszönhet neki. Egyfelől mert 2012-ben esélyt adott a neki a második bemutatkozására (2009 után), másfelől mert ugyanebben az évben sorozatos hibái ellenére is bízott a képességeiben, és segített neki talpra állni az eltiltást is hozó szezon csapásai után.

„Romain másfajta eset. Ha egyszerűen akarom megfogalmazni, a stílusa éppen az ellentéte Jensonének” – elemezte honfitársát. „Nagyon jól kezeli a gumikat, de az időmérőn sokkal brutálisabb. Romain a fékeken keresztül érzi az uatót, ez a meghatározó számára. Nagyon későn fékez, nagyon keményen. Talán ő a legkésőbb fékező F1-es versenyző. Ha megbízik a fékekben, ha lehető legkésőbb léphet rá, és úgy helyezheti az autóját, ahogyan akarja, akkor nagyon-nagyon gyors. Ha nincs meg a bizalom a fékezéskor, akkor nehéz a helyzete.”

„Amikor 2012-ben visszatért a Lotusszal, egészen Bahreinig nem volt harcban. Péntek este behívtam őt és a mérnökeit egy megbeszélésre, hogy megértsem, mi történik. Mindenkinek volt egy válasza, amíg Romain ki nem mondta: »Egyszerűen nem tudok fékezni«. Megkérdeztem a mérnököket: »Miért van ez így? Harminc percen belül választ akarok, és nem mérnöki választ, hanem versenyzőit.« Fél órával később visszatértek, és azt mondták: »Egy kicsit túl messzire mentünk a fék hangolásával.« Úgy döntöttünk, átvesszük Kimi (Räikkönen) beállítását, és Romain másnap harmadik lett. Mindig nagyon érzékeny volt a fékekre, még az első, 2009-es szezonjában is szenvedett velük a Renault-nál.”

Robert Kubica

Miután 2010-ben vele együtt érkezett meg a megújuló és tulajdonosváltáson áteső Renault-hoz, Boullier-t szoros szálak fűzik a csapatuk húzóemberének szánt lengyelhez. Ő csak megerősíteni tudja, amit Kubica kivételes tehetségéről sokan mondanak. „Robert nagyon közel áll Romainhoz a fékezés terén, de nem annyira érzékeny. Amikor először megjelent nálunk 2010-ben, azt mondta: »Ez az autó nem fékez, nem tudom így vezetni.« Tipikus esete volt annak, amikor egy mérnöki elképzelés jól működik papíron, de a valóságban nem. A mérnökök elfelejtették, hogy a rendszer mit sem ér, ha a versenyző nem érzi igazán.”

„Robert kapcsán mindig beugrik egy emlék. A 2010-es Japán Nagydíj időmérő edzése, amelyen negyedik lett, majd Hamilton büntetése miatt harmadiknak lépett előre. Aznap egy észbontó kört teljesített, és ezzel ő is tisztában volt. »Soha életemben nem lennék képes még egy ilyen körre« – mondta, amikor kiszállt az autóból. Robert kivételes tehetség volt, de közben mindig nagyon őszinte is maradt, semmi mellébeszélést nem tűrt, hasonlóan Kimihez és Fernandóhoz.”

„Ami a versenyzéshez való hozzáállását illeti, Robert hasonlít Fernandóra. Hasonló személyiség, és kész mindent föláldozni az életében azért, hogy versenyképes legyen. Nagyon kedvelem Robertet. A balesete máig a pályafutásom legrosszabb pillanata.”

Kimi Räikkönen

Hogy a finn közönségkedvenc ma is az F1-ben versenyez, abban döntő szerepe volt Boullier-nek, aki Kubica balesete után új vezért keresett, s a lotusos időben rávette a visszatérésre Räikkönent. Csak két szezont töltöttek együtt, azok így is emlékezetesek voltak.

„Kimi egy speciális eset” – állapította meg nevetve. „A vezetési stílusa hasonlít Jensonéhez, mert nagyon finoman bánik a gumikkal, nagyon simán, már-már flegmán vezet. Korábban és finomabban fékez, de nagy tempót visz át a kanyarokon, ami nem annyira jellemző az északi versenyzőkre.”

„Kimi legfőbb erényét a versenyeken mutatott teljesítménye jelenti. Úgy olvassa a futamokat, mintha egy GPS lenne a fejében. Emlékszem a 2012-es Magyar Nagydíjra, amelyen az ötödik helyen állt. Elég lassan haladt, már kilenc másodpercre volt a vezető Hamiltontól. Megkérdeztem tőle a rádión, hogy miért nem növeli a tempót és tud-e gyorsabban menni. Nem érkezett válasz, de ismerjük Kimi »hagyjatok békén« stílusát. Aztán nagy hirtelen elkezdett másfél másodperccel gyorsabb köröket autózni, Hamiltontól pedig már csak két másodpercre volt. Nem is kapizsgáltuk, mit csinál. Csak a kiállásakor értettük meg a taktikáját: átugrotta Romaint, a terve pedig tökéletesen működött, és másodikként ért célba. Az egész stratégiája végigjátszódott a fejében, nézte az adatokat, a különbségeket, a kivetítőt. Ilyesmit sosem láttam még!”

Boullier megerősítette a 2007-es bajnok ismerőseitől gyakran hallott állításokat: kétféle Räikkönen létezik. „Kimi sokkal érzékenyebb fickó, mint amilyennek kívülről tűnik. Hiba lenne mást gondolni róla. Hogy ki is ő valójában, és mit akar megmutatni a világnak, arra jó példa a 2012-es abu-dzabi győzelme. Miután átszelte a célvonalat, már-már érzelgősen mondott köszönetet a csapatnak a rádióban. Aztán mihelyst kiszállt az autójából, a Jégember visszatért. Természetesen ez is része a személyiségének, de egyfajta védekezés is egyben.”

A McLaren csapatvezetőjének jellemzéseiből csak egy fontos személy maradt ki: Éric Boullier. Az, hogy 2010 óta ennyi különböző versenyzővel dolgozott együtt, és mindannyiukkal képes volt megtalálni a közös hangot, kerülni a komoly konfliktusokat, megfelelően bánni velük, terelgetni őket, a legjobbat kihozni belőlük, ugyanakkor nem is kíván további magyarázatot. A fentiek már önmagukban is kiváló jellemzést adnak egy rátermett és emberbarát csapatvezetőről.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.