Szokás azt mondani, hogy Fernando Alonso csak elpazarolja a tehetségét a harmadik éve vergődő McLaren-Hondánál, idén azonban nemcsak a spanyol, a McLaren szezonja is egyre nagyobb pazarlásnak tűnik. Mégpedig azért, mert az MCL32-es versenygépük a valóságban sokkal jobb annál, mint amilyennek az eredményei mutatják.

Az istálló mérnökei legutóbb Kanadában kiszámolták, csak a Honda-motornak köszönhetően 1,3 másodpercet veszítettek az egyenesekben, és szerintük ha egy Mercedes-motor lett volna az autójukban, Fernando Alonso Valtteri Bottas legyőzésével akár a 3. rajtkockát is megszerezhette volna. Ha ezen állításukban van is némi túlzás, a barcelonai 7. rajthelyük, monacói formajavulásuk és a kanyarokban mutatott teljesítményük valóban arra utaló jelek, hogy egy ütőképesebb hajtóegységgel bizony még a Red Bullt is megizzaszthatnák idén.

Az idei konstrukciónak van egy nagy erénye: remekül bánik a gumikkal. Bár a Honda miatti szenvedés ezt nem mutatja meg igazán, tény, a wokingiak azon kevés csapat egyike, amely a Ferrarihoz hasonlóan univerzális géppel rendelkezik, mely minden pályatípuson, mindenféle kanyarban és körülmények között képes stabilan teljesíteni, és szinte sosem küszködik a Pirellik miatt.

Éric Boullier versenyigazgató az Auto Motor und Sportnak elárulta, ez nem véletlen: a Ferrarihoz hasonlóan ők is nagyon komolyan vették a tavalyi Pirelli-teszteket, és bár arra nem volt lehetőségük, hogy maguk is körözzenek, kiküldött „kémeik” tettek azért, hogy így is jobban felkészüljenek a széles gumikból, mint a legtöbb riválisuk. „Mi voltunk az egyetlen csapat, amely mind a huszonnégy tesztnapra megfigyelőt küldött, és amely az FIA-tól és a Pirellitől több adatot kért, mint amennyit eredetileg adni akartak. Emiatt kezdettől fogva értjük a gumikat, anélkül, hogy át kellett volna építenünk a 2015-ös autónkat” – magyarázta a francia versenyigazgató.

Az őt idéző német szaklap pár hete érdekes elemzést közölt arról, hogy a Ferrari milyen okosan használta fel a gumiteszteket. Tesztautóját – a Mercedesszel és a Red Bull-lal ellentétben – nem annak megfelelően alakította át, hogyan tudna a leghatékonyabban leszorítóerőt nyerni, hanem aszerint, hogyan tudna a lehető legtöbbet megtanulni a 2017-es változásokról.

A Scuderia és a McLaren idei évre való felkészülése több ponton is kísérteties hasonlóságot mutat. Mindkét istálló hamar föladta az előző idényét, ám mindketten a végletekig elnyújtották a 2016-os gépük fejlesztését, mivel tudták, a problémák megoldása a következő évben kifizetődhet. Ráadásul tavaly hasonló problémákkal is szembesültek: autójuk leszorítóereje a tempós kanyarokban, a sok irányváltás során nem bizonyult elég stabilnak, és az utolsó futamokat ennek orvoslására áldozták.

Emellett a vörösökhöz hasonlóan a McLaren is nagy figyelmet fordított a Mercedes és a McLaren trükkös felfüggesztésének lemásolására. Előbbi csapat már az év végén rájött, hogy nem fogja elérni azt a szintet, amire előnyben lévő ellenfeleik az egy év alatt jutottak, ezért minden követ megmozgatott, hogy az FIA betiltsa rendszerüket. A McLaren pedig már az első panaszlevél idején reagált, s felkészült a tilalomra, így őket nem érintette olyan rosszul a fordulat.

Két összeszedett és a teszteken is szorgalmas csapat, hasonló módszerek, két jól kiegyensúlyozott, hatékony és megbízható aerodinamikájú autó – két teljesen eltérő helyzet. Miközben a Ferrari most szüreteli munkája gyümölcsét, addig a McLaren erőfeszítései dacára tapodtat sem jutott előrébb, sőt… A Honda 90 lóerősre becsült lemaradása komoly, leküzdhetetlennek tűnő akadály.

Csoda-e, ha ennyire frusztráltak és a szakítással fenyegetőznek?

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.