Gőzerővel készül élete első indianapolisi 500 mérföldes versenyére Fernando Alonso. Ez és a következő hete teljes egészében a nagy versenyről szól számára, s ahogy rója a köröket a Brickyardon, úgy érzi egyre otthonosabban magát a számára új világban.

Elmondása szerint a közeget nem volt olyan nehéz megszoknia, mint elsőre gondolta, igaz, szokatlan dolgokkal így is szembesült. „Egy kicsit talán túlságosan is rám ijesztettek, amikor idejöttem” – állapította meg a Racer című lappal való beszélgetés során. „Azt mondták, őrült szurkolói fogadtatásban lesz részem, és sok lesz az egyéb kötelezettség, de eddig többé-kevésbé olyan, mint a Forma–1-ben. Megvannak a médiaesemények, interjúkat adsz, aztán mész a szurkolókhoz. Egy kicsit közelebb vannak hozzánk, főleg a pitlane-en. Ez egy kicsit új számomra, de ettől eltekintve több aktivitás nincs, mint az F1-es hétvégéken. Egyelőre tehát nem olyan nehéz boldogulni.”

„Persze nem mindig szerencsés ez, például van, hogy a mérnökökkel beszélnél, és jobb, ha ezt akkor ejted meg, amikor még minden frissen a fejedben van. Leveszed a sisakot, és szívesen beszélnél a mérnököddel, de húsz másodperc után már ott vannak a szurkolók. De ez azért is van, mert én új vagyok itt, és ez nagy dolog. A pitlane-en körülnézve a többi garázs mind üres, csak az enyém nem! De idővel nyugodtabbá fog válni minden, és az emberek megszokják, hogy itt látnak, hogy én is csak egy normál versenyző vagyok. Ez különlegessé teszi számomra a helyzetet – számukra is. A megszokottnál nagyobb figyelem irányul rám.”

Csak az biztos, hogy jobb versenyzőként távozik

A Racer még a negyedik edzésnap kezdete előtt készítette az interjút a kétszeres F1-es bajnokkal – elmondása szerint az első három napján nagyon sok tapasztalatot sikerült gyűjtenie. „Nagy leckéket tanultam meg. Sok mindent meg kell tanulnom minden téren. Idejössz, beülsz az autóba, változtatsz a beállításokon, pontosítanod kell a visszajelzéseket. Elég csak egy negyed millimétert változtatni, egy negyed fokot, és máris teljesen megváltozik az autó egyensúlya, még ha a kanyarok nem is tűnnek túl bonyolultnak. A szél is befolyásol, és az autót el kell vinni a határig. Kisebb változtatásokkal máris oda lehet az önbizalmad, nem mered padlógázzal venni a kanyarokat. Ezekről mind sokat kell tanulnom, és nagyon precíznek kell lennem.”

„A forgalomban történő autózás is jó lecke. Folyamatosan tanulsz a másik fickótól, hogy mit csinált veled. Követed a másik két autót, látod, hogy valaki próbál előzni az egyik kanyarban, de visszavesz, mert úgy érzi, nem ez volt a legjobb lehetőség. Most már értem miért csinálta: fel akart készülni a következő három kanyarra. Ezek mind fontos leckék egy versenyző számára. És versenyzőként ez az egész esemény csak még több tapasztalatot jelent számomra, valamint minőségi javulást. Ezt a versenyt úgy fogom befejezni, hogy jobb versenyzővé váltam általa. Mindegy, mi lesz az eredmény, akár lehetek huszonnyolcadik is, akkor is jobb versenyző leszek. Ez csak az első lépés egy kaland kezdetén, hogy jobb és jobb lehessek minden nap.”

Az interjú készítője megjegyezte, Alonsót az F1-es versenyhétvégéken gyakran látja türelmetlennek a sajtóval való beszélgetései során, ám Indianapolisban sokkal nyugodtabb és lazább benyomást kelt. Ez a másfajta hozzáállás következménye. „A Forma–1 mindig egyetlen hétvége. Versenyzel, próbálod a legjobb formádat hozni, de sok más elfoglaltságod is van az év során, melyek megtöltenek adrenalinnal, melyeket élvezni tudsz. Ez most itt számomra tapasztalatszerzés. Egy nagy esemény, a motorsport legnagyobbja, és a reakciók, a fogadtatás szempontjából meglepően jó volt már az első naptól kezdve. A szurkolóktól is kapok üzeneteket: »Köszönjük, hogy itt vagy«, »Büszkék vagyunk, hogy itt vagy«. Csodálatos a fogadtatás, és ez csak még boldogabbá tesz.”

Értékelés csak a futam másnapján

Boldognak márpedig az elmúlt három-négy F1-es szezonjában nem gyakran láthattuk őt. Mindez azonban egyelőre kevés ahhoz, hogy máris hosszabb távú indycaros terveket kezdjen szövögetni. „Ilyesmire nem gondolok most, mivel csak tapasztalatot akarok gyűjteni, és be akarom fejezni az eseményt hétfő reggel, majd aludni rá egyet, és utólag visszatekinteni, milyen is volt valójában. Szeretném látni az összképet” – mondta ennek kapcsán.

„Most csak az edzések foglalkoztatnak, aztán az időmérő is izgalmas lesz. Gil de Ferran folyton azt mondogatja: »Ember, az időmérős négy köröd lesz életed legborzasztóbb négy köre!« Azért, mert az autó annyira könnyű, nagy leszorítóerővel mész, és próbálsz jó pozícióba kerülni. Az időmérős helyezés nem igazán számít, de még így is padlógázzal mész minden kanyarban, hogy a négy köröd befejezése után azt mondhasd magadnak: »Soha többé nem csinálom ezt újra!«”

„Még nagyon sokféle pillanatot és tapasztalatot meg kell élnem itt, ezért inkább megvárnám május 29-ét, hogy igazán átgondoljam, van-e lehetőség a visszatérésre. Ez eddig egy fantasztikus élmény, de eddig minden inkább az érzelmekről és az izgatottságról szólt, nem a valódi versenyzésről, és nem olyan dolgokról, amik miatt meggondolhatom magam.”

Alonsót ismerve nem is lehet kétséges, hogy már most foglalkoztatja őt a győzelem lehetősége. Amennyiben mégsem jön össze neki elsőre, akkor viszont garantált a visszatérése. „Igen, talán. A végső cél, hogy megnyerjem ezt a futamot, Le Mans-t és még egy Forma–1-es bajnoki címet. Ez motivál, egy versenyző ezért kel föl minden nap, és vagyok olyan szerencsés, hogy a csillagok és a bolygók együttállásának köszönhetően versenyezhetek az Indy 500-on.”

„De a Forma–1-ben is akarok versenyezni, és remélhetőleg találok egy csapatot, amely az autójába akar ültetni. A jövőben biztosan részt fogok venni a Le Mans-i 24 óráson is, és abban is biztos vagyok, hogy ott is fogok találni magamnak ülést. Hálás vagyok ezekért a lehetőségekért, szerencsés vagyok, hogy részt vehetek ilyen versenyeken, és a következő célom a győzelem. Élvezem, hogy itt lehetek, és ha kaphatok egy újabb esélyt, miért is ne?”

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.