Hírek>> : Számadás a Kínai Nagydíjról |
Számadás a Kínai Nagydíjról
2013.04.16. 23:59
Természetesen nem múlhat el Forma-1-es versenyhétvége anélkül, hogy a mezőny egyes tagjai kiugróan jó vagy éppen kivételesen gyenge teljesítménnyel rukkoljanak elő, rekordokat döntögessenek, esetleg érdekes sormintát rajzoljanak ki. Összegyűjtöttük a Kínai Nagydíj statisztikai érdekességeit.
Alonso a legnagyobbak között
31. győzelmével Fernando Alonso beérte a tabellán Nigel Mansellt, és már csak 3 versenyző van a Forma-1 történetében, aki nála többször ünnepelhetett a dobogó tetején: Michael Schumacher (91 győzelem), Alain Prost (51) és Ayrton Senna (41).
Ez már a 10. Kínai Nagydíj volt, de Alonso még csak a második, akinek sikerült kétszer győznie a pályán. Az első Lewis Hamilton volt, aki 2008 után 2011-ben tudott duplázni, és akkor ugyanúgy a 3. rajthelyről, a 3-as rajtszámú autóval, a szezon harmadik futamán nyert, mint most a spanyol.
Ez volt Alonso 10. diadala a Ferrarival, amire 12 versenyt kellett várnia az előző, tavalyi valenciai elsősége óta. A csapatnak 2005 és 2006 között volt utoljára ilyen hosszú győzelem nélküli sorozata.
A kétszeres bajnoknak mindezen felül sikerült megakadályoznia, hogy pályafutása során első alkalommal zsinórban ötször kikapjon csapattársától az időmérőn. Harmadikként végzett szombaton, míg Felipe Massa csak ötödik lett, de a brazil így is csatlakozhat Jarno Trulli és Lewis Hamilton mellé, akik egymás után négyszer is képesek voltak jobban kvalifikálni Alonsónál.
Ráadásul mostantól a spanyol az egyetlen, aki az eddigi összes versenykört teljesítette Sanghajban. Négyen vannak a mezőnyben, akik mind a tíz futamon rajthoz álltak, és noha Jenson Button is mindannyiszor célba ért, 2008-ban kört kapott. Felipe Massa kétszer kiesett már korábban, Mark Webber pedig most először nem fejezte be a futamot.
Hamilton a Mercedesszel is tündököl
Lewis Hamiltonnak nem kellett sokat várnia, hogy új csapatával is kézzelfogható sikereket érjen el. Már a Mercedesszel töltött harmadik futamán pole pozíciót szerzett, a másodikat a csapat újkori történelmében, megismételve a tavaly szintén Kínában aratott szombati eredményüket. Az istállónak ez volt a 10. első rajthelye, és Hamilton az első brit pilóta Stirling Moss 1955-ös Brit GP-n mutatott teljesítménye óta, aki a mezőny élére tudta állítani a német márka autóját.
Hamilton Melbourne-ben, Sepangban és Sanghajban sorrendben egy 5. és két 3. helyet szerzett. Pontosan ugyanilyen eredményeket ért el ezeken a pályákon a csapattal Nico Rosberg 2010-ben. Azóta most először tudott a Mercedes két egymást követő versenyen is a dobogóra állni.
Ez volt mellesleg az 50. futam, amelynek legalább egy körében Hamilton az élen állt. Sebastian Vettel ugyanezt a számot érte el, és már csak tízen állnak előttük a legtöbb versenyen vezetőket összesítő örökranglistán.
Domináló világbajnokok
Az első öt helyen célba érkező pilóta mindegyike világbajnok volt. Ez még csak most fordult első második alkalommal a Forma-1-ben. Az első eset sem olyan régen, a 2011-es Olasz Nagydíjon történt. Akkor Vettel, Button, Alonso, Hamilton, Schumacher volt a sorrend, most pedig Alonso, Räikkönen, Hamilton, Vettel és Button.
De ami még ennél is különlegesebb: most történt meg először, hogy öt egymást követő futamot öt különböző világbajnok nyert meg.
A fentiekből magától értetődik, hogy a dobogón ismét három bajnok foglalt helyet, 28. alkalommal a kezdetek óta. Ebből azonban 18 az elmúlt három év során esett meg.
Alonso, Räikkönen és Hamilton ötödször osztoztak a dobogón. Mind a négy előző eset 2007-ben volt.
Feltámadó Toro Rosso, egyenletes újoncok, és a többiek...
Daniel Ricciardo pályafutása legjobb eredményét érte el a 7. hellyel. Eddig csak három 9. pozíciót tudott felmutatni tavalyról. A Toro Rosso számára ez a legelőkelőbb helyezés azóta, hogy 2011-ben Jaime Alguersuari ugyanitt végzett Koreában.
Az ausztrál emellett harmadszor jutott be a Q3-ba, ráadásul mindkét Red Bullnál jobb pozícióból rajtolhatott. Egy Toro Rosso utoljára a 2008-as Brazil Nagydíjon tudott ilyen hőstettet végrehajtani az időmérőn, amikor pedig nem más vezette az autójukat, mint Sebastian Vettel. Akkor egyébként a másik autóval Sébastien Bourdais is jobban kvalifikált az anyacsapat mindkét pilótájánál.
Kimi Räikkönen legjobb rajthelyét szerezte meg visszatérése óta. Az első sorban legutóbb a 2009-es Monacói Nagydíjon állt, akkor is második volt.
Sergio Pérez vonzalma a 11. helyekhez tovább folytatódott. A mexikói ismét csak éppen lecsúszott a pontszerzésről, s már a 10. alkalommal végzett ebben a pozícióban 40 futamot átölelő pályafutása során. Ehhez képest a 12. helyen még sohasem intették le. Rövid F1-es múltja ellenére már nincs messze Olivier Panistól és Giancarlo Fisichellától, akik rekordszámú 14 alkalommal lettek tizenegyedikek jóval hosszabb karrierjük során.
Ami a helyezéseket illeti, Felipe Massa most gyűjtötte be karrierje tizedhetedik 6. helyezését, ami szintén rekord, és amit ő is Fisichellával holtversenyben tart.
Massa erősen zárta az előző évet, és hasonlóan jó formában kezdett idén, a legutóbbi négy versenyen elért helyezései azonban: 3., 4., 5., 6. Vajon hova vezethet ez?
Jenson Button az elmúlt öt évben az első öt hely mindegyikén végzett Kínában.
Paul di Resta révén a Force India hat év alatt először szerzett pontot a sanghaji pályán.
A tavalyi szezonzárót követően ez volt a második verseny, amelyen Nico Hülkenberg az élen állt.
Eddig makulátlan volt a mezőny öt újonca, legalábbis a versenyek teljesítését tekintve. A harmadik futamig kellett várni valamelyikük kiesésére, amit Esteban Gutiérrez szállított egy látványos ütközéssel. Az viszont egyikük számára sem túl hízelgő, hogy a sanghaji időmérőn a hat Q1-es búcsúzó között mindannyian ott voltak.
A Caterham és a Marussia pilótái ugyanabban a sorrendben, és ugyanazokon a helyeken futottak célba, mint az Ausztrál Nagydíjon. Jules Bianchi 15., Charles Pic 16., Max Chilton 17., Giedo van der Garde pedig a 18. lett mindkét esetben.
A verseny 16 ezredmásodperccel tartott tovább, mint a tavalyi. Alonso 1 óra, 36 perc, 26,945 másodperc alatt teljesítette az 56 kört, míg a 2012-es győztes Rosbergnek ehhez „mindössze” 1 óra, 36 perc, 26,929 másodpercre volt szüksége.
De ha már az ezredeknél tartunk: Alonsót 10,168 másodperccel intették le Räikkönen előtt. A Lotus számításai szerint a finn körönként 0,25 szekundumot veszített tempójából a Pérezzel való ütközés után megrongálódott orrkúp miatt. Az eset a 16. körben történt, tehát még 40 volt hátra. Ezt összeszorozva a becsült időveszteséggel, kereken 10 másodpercet kapunk, ami azt jelenti, hogy az ütközés nélkül Räikkönen csak 168 ezreddel maradt volna le a győzelemről. Persze mindez csak pusztán elméleti fejtegetés.
|