Luca di Montezemolo ismét ultimátumot adott – az elmúlt évek során már ki tudja, hányadikat. A Ferrari elnöke a keserű 2012-es bajnoki kudarcot követően azonnal felszólította csapatát, vizsgálják felül a gárda működését, s határozzák meg hiányosságaikat, mert ez így már nem mehet tovább.

Hogy a tavalyi interlagosi bajnoki finálé elvesztését hány televízió bánta az olasz lakásában, pontosan nem tudjuk, az viszont tény, a csapatnak nem tett jót, hogy három éven belül másodszor is úgy buktak el egy szezont az utolsó versenyen, hogy egy ideig még őket kellett üldöznie a mezőnynek. És ráadásul ezért csak magukat okolhatják.

Meg is tették. Montezemolo év végi értékelésében kissé ellentmondásba is keveredett önmagával emiatt. Egyfelől méltatta csapatát a korábbi évekhez képest tett előrelépések okán (jobb kerékcserék, kevesebb technikai hiba), másfelől viszont egyértelműsítette, Alonso csakis gyenge autója miatt veszített. De vajon mitől volt gyenge az autó?!

Gondok a szélcsatornával

Mindez jól jelzi, a Scuderia gépezete továbbra sem működik olajozottan. Talán ennek is köszönhető, hogy a tél folyamán ismét komoly személyi mozgás történt náluk, ráadásul erőforrásaikat is jelentősen felfrissítették. A Mercedestől Loic Bigois érkezett, aki főként az új szélcsatorna fejlesztését irányítja, a McLarentől átigazolt David Sanchez az új autó DRS-ért felelős, a Williamstől pedig Martin Bester is csatlakozott az aerocsapathoz.

Hogy a megújulás legfőképpen az aerodinamikai részleget érintette, máris megmutatja, a Montezemolo által kért mélyelemzés eredményét: ez a terület a csapat legfőbb gyengéje, ahol képtelenek állni a versenyt a Red Bull-lal és Adrian Newey-val.

Persze egy több szezonon át rosszul működő szélcsatornával nem is lehetett könnyű dolguk. A kérdéses berendezés már a tavalyi év közepén cserbenhagyta őket (ismét), így a fejlesztési versenyben lényegében botokkal kellett helyt állniuk a gépfegyverekkel szemben. Mindez az idény elején mutatott lemaradásukkal kiegészülve pedig már túl sok volt: újra elbuktak.

Ez a kisiklás ugyanakkor 2013-ra is rányomhatja bélyegét. Miután eldöntötték, szimulátoruk felújítása mellett teljesen átépítik szélcsatornájukat, s addig a Toyota egyik kölni berendezését használják, figyelmük egy részét ezen teendőkre kellett fókuszálniuk – az idei felkészülés kárára.

A technikai igazgató Pat Fry télen elismerte, hónapokkal később láttak neki az F138-as munkálatainak, mint az normális lett volna. Amennyiben a Red Bull kapcsán a szezon végéig elhúzódó fejlesztések és a bajnoki küzdelem miatt lépéshátrányról beszéltünk, a Ferrari esetében azt kell mondanunk, az olaszok mínuszból indultak neki 2013-nak. Az alapok lerakása helyett az előző épület romjainak eltakarítása volt ugyanis az első feladatuk.

Mialatt a riválisok új autójukat térképezték fel és a majdani fejlesztésekhez gyűjtögették az adatokat, a maranellóiak elővették az összes tavalyról hátramaradt meg nem csinált házi feladatot. Az F138-as megismerése helyett előbb azt vizsgálták, vajon a kölni szélcsatorna jól dolgozik-e, vajon mi okozhatta az eltérést előző évben saját berendezésüknél, s meg kellett győződniük arról is, ezúttal nem botlanak-e meg már a rajt pillanatában, csak mert össze van kötve a cipőfűzőjük. Ilyesmire csakis az figyel, akivel történt már hasonló malőr. A Ferrari óvatosságát az elmúlt évek indokolják.

Fernando Alonso nem véletlenül mondott le tehát olyan nyugodt szívvel az idény első teszthetéről: tudta, hogy a jerezi gyakorlás jelentős része e kényszerfeladatokkal telik majd. A frissen igazolt Pedro de la Rosa például nem az új kocsi megismeréséhez kapott egy teljes napot, sokkal inkább az új szimulátor majdani fejlesztéséhez kellett adatokat gyűjtenie. Felipe Massa pedig vélhetően az egész mezőnynél több lassú futású aerodinamikai tesztet hajtott végre a spanyol pályán – számos mérőműszer és némi fluoreszkáló aerodinamikai folyadék társaságában. A brazil az első négy nap végén talán erre utalt, amikor azt mondta, kevesebb kört tett meg, mint amennyire számított.

A barcelonai gyakorlások középpontjában aztán később sem csak az F138-as állt. A csapat számos kipufogó-variációt kipróbált például, ami azt jelezte, nemhogy nem tették meg első lépésüket, egyelőre abban is bizonytalanok, melyik út mellett kötelezzék el magukat hosszú távon. A csapat a kérdéses eszközzel egyébként idén is a McLaren filozófiája felé hajlik, Luca Marmorini, a motorokért felelős főmérnök ugyanakkor elárulta, továbbra is keresik azt a megoldást, ami a lehető legkisebb motorerő elvesztésével a lehető leghatékonyabban hasznosítja a forró gázok aerodinamikai tulajdonságait. A második teszthéten ennek keresése közben le is égették kipufogójukat: tudni akarták ugyanis, mennyit bír az eszköz.

Az első komoly újításokat csak az utolsó tesztnapokon láthattuk a vörös autókon. Az első jelek alapján úgy tűnik, a vörösöknek idén sikerült konszolidálniuk a helyzetet a fejlesztés terén. Az átdolgozott vezetőszárny és az átalakított oldaldobozok mellé az idény első futamain (főleg Kínában) aztán a többi jelentősebb újdonság is megérkezik majd, ami jelentős előrelépéseket ígér.

Nyers tempó helyett következetesség

A kérdés már csak az, ilyen késésből miként teljesítik Luca di Montezemolo tavaly kitűzött célját: már az első futamon győzelemre képes autóval kell rendelkezniük.

Egyelőre úgy tűnik, nehezen. Mert bár mind Fernando Alonso, mind Felipe Massa komoly előrelépésekről beszélt a tél folyamán, az új kocsival pedig mindketten elégedettek voltak, számukra a viszonyítási alapot a katasztrofális előző tél jelentette. Ahhoz képest pedig nem nagy kunszt jobbnak lenni…

Talán ennek tudatában is nyilatkozik az egész csapat visszafogottan év eleji esélyeikről. Győzelmekről senki sem beszél, megbízhatóság, következetesség, tisztes helytállás és a lehetőségek megragadásának fontossága a legfőbb célkitűzés. Ez pedig azt sugallja, az olaszok tudják, egyelőre nem elég gyors az autójuk.

De vajon akkor mennyire gyors? Ami a végsebességet illeti, máris komoly előrelépések mutatkoznak. Barcelonában a Ferrarié volt a legmagasabb sebesség az egyenesben, ami előrevetíti, hogy korábbi problémájukat a végletekig kidolgozott új hátsó szárnnyal orvosolni tudták. Mint ismert, múlt évben a gárdának adódtak nehézségei a DRS-használat miatt: a szárny bezárását követő pillanatban autójuk instabil volt féktávon, ami jelentős időveszteséget okozott nekik az időmérőkön – ráadásul kompromisszumokra kényszerítette őket a beállítás terén.

Az eszköz használatának idei korlátozása egyértelműen kedvez az olaszoknak: szárnyuk tervezésénél a zárt állású tulajdonságokra koncentrálhattak – kompromisszumok nélkül. A tavalyi egykörös tempó javításához további segítséget nyújthat az olaszoknak a Pirelli új gumija is, amelyet könnyebb optimális hőmérsékletre hozni és ott tartani, mint múlt évben. A tény, hogy Fernando Alonso az utolsó tesztnapon képes volt megközelíteni Nico Rosberg legjobb időeredményét, továbbá hogy mindezt a feltevések szerint hasonló üzemanyagterhelés mellett érte el, legalábbis jó jel lehet a Scuderia számára.

Az meg még inkább, hogy mindezt egy ötkörös etap során érte el, amelyben az időeredmények rendkívül kiegyensúlyozottnak tűntek: 1:20,8; 1:20,9; 1:20,6; 1:20,4; 1:20,5. Ez a fajta következetesség egyébként a hosszabb etapokon is a Ferrari sajátja volt, ami azt vetíti előre, hogy az olaszok továbbra is jól bánnak a Pirellikkel. Az eddigi tapasztalatokat elnézve ennek 2013-ban is nagy jelentősége lehet.

Bár a nyers tempót tekintve egyelőre nem a Ferrari tűnik a leggyorsabbnak, amennyiben a maranellóiak által előrevetített agresszív fejlesztési programot ezúttal nem húzza keresztül semmilyen váratlan félreszámolás és eszközhiba, nem tűnik lehetetlennek az olaszok felzárkózása, de élre állása sem. Hiszen ne feledjük, amit eddig láttunk a Ferraritól, csupán az alapozás volt, az előző év hibáinak helyrehozása. A munka érdemi része esetükben még csak most kezdődik!

Könnyű dolguk mindazonáltal ezúttal sem lesz: olyan csapatokkal szemben kellene gyorsabb tempóban fejleszteniük, s ledolgozniuk az F138-as projekt többhetes lemaradását, mint a Red Bull vagy a McLaren, s mindeközben egyetlen pillanatra sem engedhetik meg maguknak, hogy kicsit is letérjenek a helyes útról, mert a Mercedes és a Lotus is nagyot fejlődött télen. Ha nem figyelnek, ha ismét hibáznak, ezúttal akár az első háromból is könnyedén kicsúszhatnak tehát. Arra pedig nem alapozhatnak minden évben, hogy Fernando Alonso majd valahogy kompenzálja gyengeségeiket. Ez ugyanis eddig mindig kevés volt a végső sikerhez. A téli célkitűzéseiket mindazonáltal egyelőre úgy tűnik, elérték az olaszok. Más kérdés, hogy a korábbi évek kudarcai miatt nem helyezték túl magasra a lécet.

Fernando Alonso

Negyedik évének vág neki a maranellói gárdával, vagyis az olaszokkal kötött frigye eddig nehezebben akar működni a vártnál. Két ezüstérme mögött ugyan kiváló teljesítmények állnak, ám nagy kérdés, meddig van ereje Alonsónak ahhoz, hogy hátán cipelje a teljes csapatot. 2012 ugyanis érezhetően minden eddiginél többet kivett belőle. Év végén el is árulta, rendkívül megterhelő volt számára a húszversenyes – a januári Wroommal kezdődő és a decemberi karácsonyi partival véget érő – idény. Kiváltképp úgy, hogy mindvégig küzdenie kellett Sebastian Vettellel – és olykor saját csapatával.

Hogy megnyújtotta téli szünetét nem véletlen, de nem is rendkívüli. Korábban Michael Schumacher is rendszeresen ezt tette – igaz, a teszttilalom előtti időkben –, a regenerálódáshoz és az újabb keménynek ígérkező szezonra való felkészüléshez mindez elengedhetetlen volt. Az előző év hajrája megmutatta, a spanyolnak 31 évesen már szembe kell néznie a ténnyel, hogy tíz év F1 után egyre nehezebb egész évben frissnek és motiváltnak maradni. Főleg, ha élete legjobb teljesítményét is ezüsttel jutalmazzák csupán. Az utolsó pár futamon talán emiatt is tűnt kissé tompának korábbi önmagához képest.

A csapattársak év végi nyilatkozata, amelyben egy az egyben levették az elbukott bajnokság terhét versenyzőjük válláról, továbbá Pedro de la Rosa téli leigazolása megmutatta, a Ferrari egyértelműen és egyre inkább Alonso csapata. Ennek vonzata pedig, hogy olykor a szokásosnál is nagyobb teher hárul rá, ami pedig egyre fárasztóbbá teszi munkáját. Az ördögi körből talán a hőn áhított bajnoki cím vezethetné ki, ami viszont csak nem akar összejönni neki. De ne feledjük, Schumachernek is öt év kellett hozzá! A csapatnak viszont ezúttal nagyobb segítséget kell nyújtania számára.

Alonso a legszebb versenyzői korban, pályája csúcsán van jelenleg. Gondolkodása elég érett, tapasztalata elég nagy már ahhoz, hogy képes legyen minden helyzetben feltalálni magát, gyorsasága pedig még nem kopott meg. Ázsiójának jót tett az előző idény, igaz, az „Év versenyzője” díjakkal, és a „Neki kellett volna nyernie” vigasztalásokkal még nem lesz több bajnoki címe, mint az azokat valóságban is megnyerő Sebastian Vettelnek…

Felipe Massa

Valódi hullámvasút volt az előző éve, amely talán minden korábbinál nagyobb mélységekből indult – s végül pár futam erejéig a 2008, 2009 táján látott magasságok közeléig vitte őt. Felipe Massa újra agresszív, céltudatos volt – és igazán gyors. Hogy valaha is képes lesz-e még újra csatlakozni a közvetlen élmezőnyhöz, viszont továbbra is kérdés.

2012 nagyobbik része rossz teljesítményéről és Ferraritól való esetleges távozásáról szólt, ami mentálisan érezhetően felőrölte a brazilt. A gyenge tempó és a rossz időmérők részben írhatók tehát a brazil stílusának idegen F2012 számlájára. Massa a szezon – de tulajdonképpen az elmúlt három szezon – során olyan mélyre jutott lelkileg, hogy még a visszavonuláson is elgondolkodott. Végső elkeseredésében sportpszichológus segítségét kérte. Alázata kifizetődött: nyáron közelebb került az elvárt szinthez, a szezon hajrájában pedig már régi önmagára emlékeztetett – tempója és önbizalma egyaránt. A végső lökést egy év utáni első dobogója jelentette Szuzukában, valamint a szerződéshosszabbítás Dél-Koreában. A szezonzáró két nagydíjhétvégén már csapattársán is túlnőtt, így önbizalommal és tiszta fejjel vághat neki az idei szezonnak, amelyben ismét a győzelem lesz a célja.

De vajon lesz-e esélye rá Fernando Alonso mellett? Nem jött-e túl későn a feltámadás? Az Austinban történt „váltócsere”, vagy az idei tesztbeosztás Alonso miatti összekavarása azt mutatja, Massa továbbra is csak másodlagos szempont Maranellóban. Az „Alonso-probléma” pedig nem lett kisebb, mint eddig, sőt. Ne feledjük, csapattársa felett aratott év végi győzelmei során míg Alonso a bajnoki címért küzdött, nagy nyomás alatt, Massa a bajnokságban tőle fényévekre volt, tét nélkül versenyzett!

2013-ban viszont mindketten tiszta lappal indulnak. A brazil bizonyította, gyorsasága megvan ahhoz, hogy versenyre keljen Alonsóval. S jelenleg még az önbizalma és eltökéltsége is. Ha viszont újra jönnek az akadályok, a spanyol pedig ismét áttörhetetlen falat jelent, nem kizárt, hogy ez az önbizalom ismét szilánkosra törik rajta – ami által pedig tempója is újra csorbát szenved. Massa számára az egyetlen járható út tehát, ha végre megpróbálja függetleníteni magát és teljesítményét attól, ami a garázs másik oldalán történik.

Az előszezon számokban:

Fernando Alonso: 2351 km (505 kör) – 11. hely

Felipe Massa: 2336 km (513 kör) –13. hely

F138: 4913 km (1069 kör) – 3. hely

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.