A rutinos versenyző egy kőkorszakinak nevezhető konstrukcióból ült át az F138-ba, mely két kör múlva megadta magát. Az első kérdés azt firtatta a mai sajtótájékoztatón, hogy a magas spanyol miként fér el a cockpitban, különösen Massa után…

„Igen, egy kicsit magasabb vagyok, és ez nem könnyíti meg a helyzetet az autóban”- kezdte de la Rosa. „A pozíció egy kicsit magas volt – magasabb, mint arra számítottam. De ez van. Próbálok olyan kényelmesen elhelyezkedni, amennyire csak lehet, de ez nem könnyű. Még sok munka van előttünk. Az autó olyan, amilyen; ezzel kell boldogulnom.”

„A program rövid volt”- tért át a mai nap értékelésére. „Délelőtt probléma volt a váltóval, és ez kompromittálta az egész napot. Délután csak az aeróval foglakoztunk, és kipróbáltunk pár konfigurációt. Én magam is tanultam, szóval csak a kilométerek begyűjtésével foglalkoztunk. Összességében egy pozitív nap volt, mert a végén remekül mentünk. Most realizáltam azt, hogy milyen a valódi autó, és milyen vele menni; és azt, milyen szinten vannak ezek a modern F1-es autók ahhoz képest, amivel tavaly mentem. Nagyon-nagyon más élmény”- jegyezte meg némi humorral.

„Amikor kiszálltam az autóból az installációs kör után – a váltóhibát követően -, nem voltam valami boldog. Egész életedben egy ilyen lehetőségre vársz, és hirtelen pár kör után ki kell szállnod az autóból. Utána nem volt világos, hogy tudjuk-e folytatni, mivel pár alkatrész megégett. Nem nézett ki jól a helyzet. Vegyesek voltak az érzéseim”- folytatta. „Fent voltam, majd hirtelen lent. Nem volt könnyű. De utána egy jó napunk volt, ami nagyon fontos, mert igazán drága egy-egy ilyen tesztnap. Ki kell használni. Vegyesek voltak az érzéseim, de a végén igazán boldog voltam. Az a legjobb az egészben, hogy komoly hozzáállás van a csapatban; nem arról van szó, hogy ’Csak dobjuk be Pedrót az autóba, és legyünk túl a programon’.”

„Ez egy nagyon jó alap lesz a jövőre nézve, de az is biztos, hogy a jövő héten dolgoznunk kell rajta – a szimulátoron is. Ez nagyon fontos lesz”- tette hozzá.

A Ferrari a szimulátor fejlesztése miatt szerződtette a versenyzőt, és nem maradhatott el a kérdés, hogy milyen szinten van az olaszok berendezése – például a McLarenéhez képest.

„Ez egy nagyon jó kérdés. Dolgoznunk kell rajta. A mai körözésemnek az volt a lényege, hogy megértsük az autót, és segítsem a fejlesztést a szimulációs program segítségével. Tudjuk, hogy sok a tennivaló. El tudja képzelni, hogy hol állunk ezen a téren… Egyben azért vettek fel engem a Ferrarihoz, hogy hozzájáruljak a dolgokhoz a kis tudásommal. Nem vagyunk ott, ahol lenni akarunk, de nagyon bízok az emberekben, akikkel rendelkezünk. Az elszántságnak köszönhetően meg fogjuk tenni a következő lépést a szimulációs programban is.”

„Fogalmam sincs”- felelte arra a kérdésre, hogy mennyi munka áll a Ferrari előtt, mire elérik a legmagasabb szintet. „Legyünk reálisak. A McLaren szimulátorát 2003-ban indították be, szóval pár évvel előttünk vannak. Majd meglátjuk. Azért vagyok itt, hogy felgyorsítsuk ezt az egész folyamatot. Hat hónap, egy év, két év – nem tudom. Egyszerűen padlógázzal kell dolgoznunk, mivel sajnos nincs tesztelés, és ez egy nagy hendikep minden csapatnak. És nem rendelkezünk egy nagyon fejlett szimulátorral. A szoftvert és a hardvert is fejleszteni kell, mivel az egyik nem megy a másik nélkül.”

De la Rosa így számolt be az érzésiről, ami a Ferrari vezetésével kapcsolatosak: „Sok autót vezettem már, de mindez nem számít, mert minden év más”- válaszolta. „Azt tudom, hogy egy ez jó autó-e vagy nem. Igen, az. De ez nem számít. Szerintem az a legfontosabb, hogy mennyit tudunk fejleszteni rajta az első versenyig, mert irreveláns az, hogy hol végzel ezen a napon. Mindenki más gumit használt, és más-más üzemanyagszinttel ment. Minden, amit mondhatok, hogy jó alapokkal rendelkezünk. Az autó érzékeli a változtatásokat és reagál is rájuk, és meglehetősen jó az egyensúlya. Egyszerűen dolgoznunk kell rajta, és meg kell érteni a gumikat – amik nagyon mások a tavalyiakhoz képest.”