Vegy�k p�ldak�nt Michael Schumachert. Visszat�r�se els� futam�t, vagyis a Bahreini Nagyd�jat haz�j�ban, N�metorsz�gban 50%-kal t�bben n�zt�k a telev�zi�ban, mint az azt megel�z� �vben. Az IFM Sports Marketing Surveys kutat�si c�g szerint pedig t�bb mint 10,5 milli� n�met polg�r mondott le vas�rnap d�lel�ttj�r�l, csak hogy megtekinthess�k h�s�k h�rom �v kihagy�s ut�ni p�ly�ra val� visszat�r�s�t.

Term�szetesen azonban nem csup�n a n�met szurkol�k voltak az egyed�liek, akik �dv�z�lt�k Schumacher visszat�r�s�t. Bernie Ecclestone, a Formula–1 vezet�je volt az a szem�ly, aki a legt�bbet nyerte az �gy�n. Amikor a h�tszeres vil�gbajnok 2006-ban utolj�ra versenyzett, a n�met telev�zi�s jogokat �venk�nti 90 milli� doll�r�rt adta el az �zletember. Schumacher korai visszavonul�sa �ta azonban a n�met lakoss�g biztos F1-es k�z�ns�ge igencsak megcsappant, ak�rcsak a jogok �ra, mely az el�bbi �sszegn�l j�val alacsonyabbra, konkr�tan 49 milli� doll�rra esett vissza. Amennyiben teh�t ha a klasszis visszat�r�se �ltal gener�lt �rdekl�d�s nem csappan meg, ez az �rt�k k�ts�gtelen�l ism�t n�vekedni fog, amikor Ecclestone �jra t�rgyal a n�met t�v� szerz�d�s�r�l.

Nem csoda teh�t, hogy a 79 �ves szakember szil�rdan Schumacher v�delm�re kelt az els� n�gy futam ut�ni kritikahadj�rat kapcs�n, �s a m�lt h�ten kijelentette, hogy „b�rki, aki Michaelt kritiz�lja, t�ved. � t�bbet �rdemel. Csak azt mondhatom, ne becs�lj�k al� Michaelt. Adjanak neki id�t az �j aut�hoz �s az �j gumikhoz val� alkalmazkod�sra.” Schumacher hatalmas p�nzeket �r, Ecclestone pedig ennek teljes m�rt�kben a tudat�ban van, hisz kor�bban m�r tapasztalhatta ezt a t�nyt.

1990-ben, miel�tt Schumacher el�sz�r csatlakozott a sz�guld� cirkuszhoz, a Formula–1 meglehet�sen ismeretlen sport volt N�metorsz�gban. N�met versenyz� m�r 16 �ve nem nyert akkor futamot, az F1-et pedig ritk�n t�zt�k csak m�sorra. 1992-ben, amikor Schumacher els� teljes szezonj�t teljes�tette a motorsportok kir�lykateg�ri�j�ban, m�g csak 1,8 milli� n�z� hangol�dott r� az egyes futamokra, amikor azonban a n�met klasszis nyerni kezdett, a Formula–1 n�metorsz�gi n�pszer�s�ge egyre ink�bb az egekbe sz�k�tt.

1995-ben, amikor Schumacher m�sodj�ra lett vil�gbajnok, a n�met t�v�n�z�k �tlagosan el�rt�k a futamonk�nti 5,6 milli�t, m�g 2001-re – Schumacher sportban val� tart�zkod�s�nak tizedik �vfordul�j�ra – minden addigi cs�csot �tt�rtek �s meghaladt�k a 10 milli�s �lomhat�rt.

Fokozatosan teh�t eg�sz N�metorsz�g �rdekl�dni kezdett az F1 ir�nt, ami a sport sz�m�ra nagyszer� dolog volt. Ahogyan a bajnok gy�zelmei egyre sokasodtak, �gy gazdagodott a sport a n�met szponzorok, p�ly�k, gy�rt�k �s m�g a sport kereskedelmi jogainak n�met tulajdonosai befektet�s�b�l is. Olyan nagy n�met m�rk�k, mint a BMW, az Allianz �s a DHL mind-mind a sport r�sz�v� akartak v�lni.

Ennek alapj�n pedig ezt az eg�sz folyamatot lehetne ak�r Schumacher-effektusnak is nevezni, ez azonban m�gsem lenne helyes, hiszen nem csup�n a n�met bajnok volt az, aki robban�sszer�en megn�velte az F1 ir�nti �rdekl�d�st. ..

…nem is olyan r�gen, 2002-ben ugyanis m�g nem sug�rozt�k �l�ben a futamokat a spanyol telev�zi�ban. Fernando Alonso F1-ben val� szerepl�se azonban ezt egy csap�sra megv�ltoztatta.

Alonso el�tt a spanyol versenyz�k nem igaz�n �rt�k be magukat a sport t�rt�nelm�be, a hisp�niai nemzet tudniillik mind�ssze egyetlen dobog�s helyez�ssel b�szk�lkedhetett, mely esem�ny Marquis Alfonso de Portago nev�hez f�z�dik, aki a t�voli �s k�d�s m�ltban, az 1956-os Brit Nagyd�jon �llhatott fel a p�diumra. Az 1980-as �s 90-es �vekben azt�n j� p�r spanyol pil�ta megfordult a sz�guld� cirkusz vil�g�ban, mivel azonban aut�juk kor�ntsem volt versenyk�pes, �gy szerepl�s�k csup�n arra volt j�, hogy n�mileg felkelts�k a spanyolok �rdekl�d�s�t a sport ir�nt.

�s hab�r Spanyolorsz�g nem k�l�n�sk�pp �rdekl�d�tt az F1 ir�ny�ban, az F1 nagyon is szerette volna az orsz�got „bekebelezni”. Mivel pedig az eur�pai piac legnagyobbik�n nem vetette m�g meg l�b�t a sport, ez�rt Ecclestone sz�m�ra nagyon is fontos c�lpontk�nt jelent meg Spanyolorsz�g, mely ter�leten m�rhetetlen kiakn�zatlan lehet�s�get v�lt felfedezni. Alonso megjelen�se azt�n sokak v�gy�t v�ltotta val�ra a sportban, hiszen nincs is arra megfelel�bb m�dszer, hogy egy orsz�got �rdekelt� tegy�nk az F1-ben, mint azon nemzet fiai k�zt tal�lni egy szt�rpil�t�t. 

Nem t�l bonyolult m�velet k�l�nv�lasztani a versenyz�i �gyess�get a Formula–1 �zleti oldal�t�l, a megfelel� versenyz�nek ugyanakkor bizonyos, hogy val�di hat�ssal kell b�rnia a sport p�nz�gy�re is.

A Formula–1 mostanra az �v egyik legn�zettebb telev�zi�s programja lett Spanyolorsz�gban. A 2002-es semmib�l val� indul�s �ta a futamokat n�z�k sz�ma egyre csak n�vekszik. A k�z�ns�g szil�rd ki�p�l�se 2003 �s 2005 k�z� esik, mely id�szak alatt Alonso megszerezte els� vil�gbajnoki c�m�t, a fordul�pontot azonban 2005-ben az �vadz�r� Brazil Nagyd�j jelentette, amikor �tlagban 8 milli� n�z� ragadt a k�perny�k el� Spanyolhonban. Mivel Alonso j�l szerepelt a futamgy�zelmek ter�n, a spanyol Telecinco telev�zi�s t�rsas�g besz�mol�j�ban arr�l adhatott t�j�koztat�st, hogy az F1-es k�zvet�t�sekb�l sz�rmaz� rekl�mbev�tel�k 57,2%-kal n�tt.

A Spanyol Nagyd�jnak helysz�nt ad� catalunyai p�lya szint�n profit�lt az Alonso ir�nti egyre magasabbra t�r� �rdekl�d�shull�mb�l.  Egy �vtizeddel kor�bban m�g ez az aszfaltcs�k volt az egyik legkev�sb� l�togatott, hiszen j�r�szt csak k�lf�ldi szurkol�k foglaltak helyet a catalunyai lel�t�kon. 1998-ban a futam napj�n mind�ssze 65 000-res t�meg gy�lt �ssze, ezzel csaknem �resen hagyva a p�lya fel�t. 2003-ban azt�n – Alonso els� Renault-s �v�ben – a n�z�k sz�ma 96 000-re n�tt, m�g 2005-ben minden hely elkelt, ennek alapj�n 115 900 jegyet �rt�kes�tettek. Itt eml�tend� m�g, hogy a hatalmas �rdekl�d�s miatt akkor a feketepiacon 150 doll�r �rt�k� jegyek csaknem 4 000 doll�r�rt cser�ltek gazd�t! 2006-ra �gy a futam szervez�inek csup�n egyetlen lehet�s�ge maradt: t�bb lel�t�t kellett �p�teni. Ezen �j l�tes�tm�nyek l�trehoz�sa 20 milli� doll�rba ker�lt, mivel azonban a kapukon 130 000 n�z� t�dult oda a futam �l�ben val� megtekint�s�re, a befektet�k sz�ja csak mosolyra g�rb�lhetett. 

2007-re azt�n m�g 2 000 �l�helyet emeltek, �gy abban az �vben rekord sz�m�, 141 000 n�z� l�togatott ki a spanyol aszfaltcs�kra. A hatalmas sz�madatok ellen�re azonban m�g �gy sem ez a nagyd�j helysz�n az, mely legink�bb vonzan� a k�z�ns�get; a febru�ri, spanyolorsz�gi tesztek sz�nter�re ugyanis t�bb mint 30 000 n�z� tett l�togat�st, a seville-i Renault F1 Roadshow utcai esem�ny pedig t�bb mint 280 000 ezer embert vonzott oda 2006-ban.

Az Alonso ir�nti �rdekl�d�s – szponzorok form�j�ban – a spanyol p�nzt is az F1-be hozta. A spanyol bank, a Santander ugyanis jelenleg a sport egyik legnagyobb �sszeget k�lt� szponzora, hiszen �vente k�r�lbel�l 50 milli� doll�rt �ldoz Alonso csapat�nak, a Ferrarinak a t�mogat�s�ra, plusz tov�bbi 4 milli�t a McLarenre �s nagyj�b�l 25 milli�t a p�ly�kon val� rekl�moz�sra �s a versenyek c�mszponzor�ci�j�ra.

Sajnos azonban az Alonso �s Schumacher kaliber� versenyz�k nem n�nek minden bokorban, �s nem k�nny� kital�lni, vajon honnan �rkezik a k�vetkez� ilyen nagy szt�r. Oroszorsz�g, Mexik�, India �s K�na mind-mind a sport sz�m�ra eleddig kiakn�zatlan piacok, m�g azonban meg nem jelenik ezen orsz�gok egyik�ben egy k�l�nleges tehets�g, addig bizonyos, hogy a sport mell�kv�g�ny�n lesznek k�pesek csak haladni.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.